Szabadság elszámolása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: A teljes éves szabadság vagy csak a kieső idővel arányosan csökkentett szabadnapok járnak annak a munkavállalónak, aki egész évben egy helyen dolgozott, de egy hónapig fizetés nélküli szabadságon volt? Változnak-e az elszámolás szabályai igazolatlan távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság, így részére a teljes éves szabadság jár.A munkából való igazolatlan távollét esetében az érintett munkavállaló részére munkabér nem jár, erre figyelemmel az Mt. 130. § (2) bekezdés f) pontja alapján az igazolatlan távollét időtartamára szabadság sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabér jogalap nélküli kifizetése

Kérdés: Egy munkavállaló folyószámlájára tévesen egy másik dolgozó járandóságát utalta el a munkáltató. Kérhető-e a banktól a téves utalás egyösszegű leemelése, vagy belép a maximum 33 százalékos levonási szabály?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató kollektív szerződése rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja.Az Mt. 161. §-a értelmében a munkabérből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...közte és a magyarországi kft. között semmilyen munkavégzésre irányuló, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony sem keletkezik, munkabért a román anyacégtől kap. Mindezek alapján tételes eho fizetése sem jöhet szóba.Százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati viszonyban) áll. A munkáltatói hozzájárulásnak minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegűnek, vagy a munkabérének azonos százalékának kell lennie, amit a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló pedig biztosítottnak, akinek munkabére után a Tbj-tv. 20. és 24., 25. §-a, az Eho-tv. 6. §-a, az Szja-tv. 46. §-a és az Ftv. 40. és 41. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...személyesen, a szerződésben meghatározott munkahelyen, a munkáltató munkaeszközeivel, meghatározott munkaidővel, havonta fizetett munkabér ellenében kell ellátni, a tevékenység kockázata pedig a társaságot terheli.Vállalkozási jogviszony jön létre –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás az adózás előtti eredményét csökkentheti személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felének megfelelő összeggel, feltéve hogy a munkaadó által foglalkoztatottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvelőjével kötött megbízási szerződése valós tartalma szerint munkaszerződésnek, a kifizetett vállalkozói díj pedig valójában munkabérnek minősül, ezért a felperes terhére egészségbiztosítási-, valamint nyugdíjbiztosításijárulék különbözetet állapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szabadságmegváltás téves kifizetése

Kérdés: Egy dolgozó 2002. 01. 01-től 02. 07-ig táppénzes állományban volt, január hónapban 10 nap előző évi szabadságát pénzben megváltották. 2002. 02. 08-tól THGYÁS-n volt, jelenleg GYED-en van. A valójában ki nem vett szabadságra kifizetett bér most visszavonható-e a GYED-ből?
Részlet a válaszából: […] ...évében a szabadságot kiadni nem tudta.A szabadságmegváltás címén kifizetett összeget a munkavállaló hozzájárulása nélkül munkabérből, egyéb ellátásból utólag levonni nem lehet. A szabadságmegváltás címén kifizetett pénz levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
153
154
155
162