84 talált állásfoglalás az üzletvezetés kifejezésre

Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?

Kérdés: Kötelező-e személyesen közreműködnie egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha van egy másik személyesen közreműködő beltag is, vagy elég fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?

Kérdés: Kell-e a minimálbér alapulvételével járulékot fizetnie a beltagja után annak a cukrászdát üzemeltető betéti társaságnak, amely szeptember hónap végén bezárja az üzletét, és csak jövő év májusában nyitja meg ismét? A beltag máshol nem rendelkezik jövedelemmel, de a bt.-nek az ősz, illetve a tél folyamán semmilyen bevétele sem lesz.

Kérdés: Keletkezik-e járulék- vagy eho-fizetési kötelezettség egy kizárólag olasz tulajdonosokkal működő magyarországi betéti társaság üzletvezetésre jogosult olasz állampolgárságú beltagja után, aki Olaszországban rendelkezik biztosítással?

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha nem vesz fel jövedelmet, mert egy felsőfokú intézmény nappali tagozatán végzi tanulmányait? A tag hallgatói jogviszonyát az iskola leigazolta. Változik-e a hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a hallgató továbbtanul, szintén nappali tagozaton, doktori cím megszerzése miatt, ahol ösztöndíjat kap? Melyik jogszabály írja elő a bt. beltagjának kötelező személyes közreműködését?

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.

Kérdés: Elláthatja-e munkaviszonyban a társaság üzletvezetését egy családi kft. két tagja (férj és feleség), akik 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és a munkaszerződésben szerepelhet-e a munkakörnél az ügyvezető megnevezés? Ki kell-e zárni taggyűlési határozatban vagy más hivatalos formában az ügyvezetői tevékenység gyakorlása alól az egyik tagot abban az esetben, ha a feleség gyermeket szül, és GYED-et, majd GYES-t igényel, vagy elegendő csak fizetés nélküli szabadságot biztosítani a számára?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot is egy betéti társaság egyetlen nyugdíjas beltagjának, aki személyesen is közreműködik a vállalkozás tevékenységében? Változik-e a helyzet, ha ez a beltag más EU-tagállam, illetve harmadik ország nyugdíjas állampolgára? Kell-e valamilyen közterhet fizetni a nyugdíjas beltag után, ha személyesen nem működik közre, a vállalkozás képviseletét pedig díjazás nélkül látja el?