tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

3 találat a megadott szakképzetlen munkavállaló tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Minimálbér, garantált bérminimum
Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés, illetve munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató. Az adminisztrációs munkára jogszabály nem határoz meg végzettséggel kapcsolatos előírást, és jelen esetben a munkáltató sem tette ezt, hiszen olyan dolgozót alkalmaz, aki nem rendelkezik középfokú végzettséggel, így kizárólag a minimálbért kell alapul venni a munkabér meghatározásakor.Az új Tbj-tv.-ben a minimálbér meghatározása nem változik, azaz a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell figyelembe venni. Véleményünk szerint a mérlegképes könyvelő munkavállaló munkakörének betöltése egyértelműen végzettséghez kötött, így ebben az esetben a garantált bérminimum 30 százaléka az irányadó. Az új Tbj-tv. rendelkezései szerint, ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni. Benyújtásra került viszont T/10856. számon a "Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról" szóló törvényjavaslat, amelynek 123. §-a kiegészíti az új Tbj-tv.-t. A javaslat szerint a foglalkoztató köteles az új Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6470
2. találat: Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Érvényesítheti a munkáltató a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után igénybe vehető szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt abban a hónapban, amelyben a munkavállaló belépett, vagy csak a következő hónap első napjától van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]A 2011. évi CLVI. tv. 461. §-ának (3) bekezdése arra a hónapra (adómegállapítási időszakra) zárja ki a kedvezmény igénybevételét, amelyben, vagy amely egy részében a dolgozó foglalkoztatására nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben került sor. Tehát ha a kérdésben említett munkavállaló a jogviszonyának első napjától
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5433
3. találat: Szakképzetlen munkavállaló foglalkoztatása szakképzettséget igénylő munkakörben
Kérdés: Helyes jár-e el a munkáltató, ha 377 forintos órabért fizet egy szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalója részére, aki egyébként szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik?
Részlet a válaszból: […]fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105 százaléka, ab) legalább két év gyakorlati idő esetén 110 százaléka. 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig ba) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110 százaléka, bb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115 százaléka. 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka, cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125 százaléka A Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható. A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a rendelet 2006. január 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2006. január - a 4. § a) pontjában foglalt szabályt első ízben a 2006. július - hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy a garantált bérminimum azokat a munkavállalókat illeti meg, akik legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakört töltenek be. Ezen munkavállalókat attól függően illeti meg a kötelező minimálbér összegénél magasabb összegű garantált bérminimum, hogy a munkakörük szempontjából irányadó szakmában milyen mértékű gyakorlati időt szereztek, illetve hogy milyen korúak. Azt a feltételt, hogy egy adott munkakör betöltéséhez szükséges-e legalább középfokú iskolai végzettség, illetőleg szakképzettség, jogszabályi rendelkezés, kollektív szerződés, illetve munkáltató (egyoldalú intézkedéssel) szabályozhatja. Előfordulhat olyan eset, hogy a jogszabály csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1739