Ellátások beteg gyermek után

Kérdés: Mennyi ideig lenne jogosult GYÁP-ra az a vezető beosztású munkavállaló, akinek a gyermeke 2019. május 28-án született, a szülés előtt veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen volt, jelenleg CSED-ben részesül, amely 2019. november 11-én lejár, és ezután a gyermek betegségére tekintettel a gyermekorvos gyermekápolási táppénzes állományba venné? Köteles ebben az esetben GYED-et igényelni az anya, illetve melyik ellátással jár jobban, ha a bruttó havi munkabére 950 000 forint?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása címén (vagy a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén a gyermekkel az intézményben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóra vonatkozóan – a munkáltatónál betöltött speciális helyzetére, fokozott felelősségére és bizalmi helyzetére tekintettel – az Mt. számos speciális szabályt tartalmaz, ezért különös jelentősége van annak, hogy a törvény definiálja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Milyen munkabér figyelembevételével történik a dolgozó távolléti díjának számfejtése abban az esetben, ha fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és bejelentette a munkáltatójának, hogy 2019. október 1-jétől vissza szeretne térni dolgozni napi 4 órában, természetesen a munkabér arányos csökkentése mellett? A dolgozó korábban napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott, tényleges munkába állása előtt pedig szabadságon van 2019. december 11-ig. A munkavállaló munkaszerződésének módosítására írásban még nem került sor.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió négy legfontosabb alapelve az ún. négy szabadságelv. Ezek az elvek az áruk és a tőke szabad áramlását, a szolgáltatások szabadságát, illetve a személyek szabad mozgását deklarálják. A ? személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy minden EU-állampolgár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] A 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontja értelmében a GGGI tisztségviselői a GGGI által számukra fizetett bérek, juttatások és járandóságok tekintetében mentesülnek az adózás valamennyi formája alól. Az 1. cikkben található fogalommeghatározások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

1954-ben született nő

Kérdés: Foglalkoztatható a magánszektorban teljes munkaidőben az ellátásainak veszélyeztetése nélkül egy 1954-ben született, öregségi nyugdíjban részesülő nő, aki állandó özvegyi nyugdíjban is részesül? Milyen közterhekkel kell számolni a foglalkoztatással összefüggésben, illetve milyen feltételekkel jöhet létre a jogviszony?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben korhatárt betöltött öregségi nyugdíjban részesülő hölgyről van szó, aki emellett állandó özvegyi nyugdíjban is részesül. A nyugdíjkorhatár (ami az 1954-ben született személy esetében 63 év + 183 nap) betöltése azt jelenti, hogy az érintett már nem tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Munkaszüneti nap díjazása kilépő dolgozó esetén

Kérdés: Jár munkabér egy havibéres munkavállaló részére a munkaszüneti napra, pl. május 1-jére, ha a munkaviszonya május 8-án megszűnik? Május 2-től május 8-ig 5 napra megkapta a munkabérét.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalókra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést a munkaszüneti nap miatt kieső időre járó díjazást illetően. Ez alapján a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. §-a egyértelműen kimondja, hogy a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címke:

GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkáltatója jogutódlás következtében változott. A jogutódlás esetén a munkáltató személyében bekövetkezett változáson alapuló, az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek, a gazdasági egység jogügyletei az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
Kapcsolódó címke:
1
8
9
10
39