PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása

Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
Részlet a válaszából: […] Olvasóink tájékoztatásául említjük csak meg, hogy afelsőfokú oktatási intézmény – mely ez esetben egyetem – a legmagasabb képzésiszintként doktori (PhD) tudományos fokozatot ítél oda. E fokozat meghatározotttudományág magas színvonalú ismeretét, önálló kutatómunkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság nem minősül a Tbj-tv. 4. § c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Mellékfoglalkozásban álló dolgozó szabadsága

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására, jár-e szabadság a mellékfoglalkoztatásos jogviszonyban, és hogyan kell azt meghatározni abban az esetben, ha egy heti 36 órát elérő jogviszonyban foglalkoztatott 2 hetente egy nap 4 órás mellékfoglalkoztatásra munkaszerződést köt? Ez azt jelenti, hogy 26 alkalommal dolgozik egy éven belül, életkora szerint 30 nap szabadság jár neki.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 131. §-ában foglalt rendelkezések értelmében azalapszabadság mértéke évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

GYES ideje alatt munkát végző biztosított szabadsága

Kérdés: Jár-e fizetett szabadság annak a dolgozónak, aki a GYES folyósítása mellett visszatért 4 órás munkarendbe dolgozni? Nem ellentmondás az, hogy GYES-GYED miatt, tartós távollét jogcímen fizetetlen szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a) és b) pontjában foglaltrendelkezések értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg agyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, továbbá a gyermek14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Baleseti táppénz több munkáltató esetén

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához azt kellene tudni, hogy melyikmunkáltatóhoz ment a biztosított, ahol munkába menet közben balesetetszenvedett. Ugyanis a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyábanjogosult, amelyben az üzemi baleset érte.Ha a dolgozót ahhoz a munkáltatóhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltevése jogos, valóban eltér a tagok esetében ajárulékfizetési kötelezettség a munkaviszonyban állókétól.Ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozott az APEH is azalábbiakban idézett iránymutatásában."A minimálbér változásának a hatása a Tbj....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személy időkorlátozás nélkülfoglalkoztatható abban az esetben, ha semmilyen támogatásban, járadékban nemrészesül.Azonban a 8/1983. EüM-PM együttes rendelet értelmében arróla megváltozott munkaképességű dolgozóról, akineka) a munkaviszonyát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] Kft. többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása

Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltatómegszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatokjellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek közöttidesorolja például az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Teljes munkaidő

Kérdés: A kollektív szerződés, vagy egyéb megállapodás megállapíthatja-e a teljes munkaidőt törvényben megállapított napi 8 óránál (heti 40 óra) rövidebb időben?
Részlet a válaszából: […] A teljes munkaidőre vonatkozó előírásokat az Mt. 117/B.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a teljes munkaidő mértéke napi 8,heti 40 óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (törvény, törvényifelhatalmazás alapján egyéb jogszabály,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
32
33
34
38