381 talált állásfoglalás a távolléti díj kifejezésre

Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.

Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az üzemi baleseti táppénz megállapításához szükséges rendszeres jövedelmet csökkentő távolléti díjhoz kapcsolódó osztószámcsökkentő napokat abban az esetben, ha a munkavállaló 2 nap szabadságot vesz ki csütörtökre és péntekre? Ebben az esetben 2 nap vagy 4 nap lesz az osztószámcsökkentő időszak?

Kérdés: A betegszabadság utolsó napját kell-e beírni táppénz esetén a foglalkoztatói igazolás 3. pontjának 10. sorában "A keresőképtelenséget, szülési szabadságot megelőzően az utolsó bérrel ellátott nap" rovatba?
Hogyan kell kitölteni ezt a rovatot annak a kismamának az esetében, aki 2011. augusztus 15-től szeptember 2-ig keresőképtelen volt "8"-as kóddal, amely időszakra betegszabadságot kapott, 2011. szeptember 3-án keresőképes lett, majd 2011. szeptember 5-én ismét keresőképtelen állományba került veszélyeztetett terhesként "9"-es kóddal? Ehhez a kódhoz kell-e egyéb igazolást is csatolni az orvosi igazoláson kívül?

Kérdés: A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján nem jogosult cafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot. Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a betegség tárgyévi első 15 napja betegszabadság, amely illetménynek minősül. A Tbj-tv. 14. § (2) bekezdés bc) pontja rögzíti, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, tehát nem átlagkereset és nem illetmény.
A cafeteriajuttatás szempontjából hogyan kell kiszámítani a 30 napot meghaladó távollétet, ha a köztisztviselő gyermekápolási táppénzről, megszakítás nélkül, saját jogon kerül táppénzes állományba? A betegszabadságot a saját táppénz első napjától kell számítani, vagy a gyermekápolási táppénzes állomány első napjától, tekintettel arra, hogy mindkettő táppénznek minősül?

Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.

Kérdés: Korábban a Társadalombiztosítási Levelekben 3220. számon megjelent kérdésünkben is a folytonos munkarendben, féléves munkaidőkeretben (kollektív szerződés alapján 7 nap munka, 7 nap pihenő, napi 12 órában) dolgozók szabadságának, betegszabadságának kiadásáról kérdeztük Önöket. Általánosságban megválaszolásra került a kérdés, de részletesebben is szükségünk lenne a segítségükre!
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Kérdés: Milyen munkaszerződéssel foglalkoztatható az a munkavállaló, aki részmunkaidős jogviszonyban heti 10 órában dolgozik, minden szombaton 6 órától 16 óráig? Milyen módon veheti ki a szabadságát ebben a munkarendben? A szerződés szerinti órabérén kívül jogosult-e bármilyen pótlékra, ha kizárólag a szombati napon dolgozza le a heti munkaidejét? Köteles-e a munkáltató a dolgozó részére heti, illetve havi munkaidő-beosztást készíteni, ha a részére átadott munkavállalói tájékoztatón a munkarendet feltüntették, és az nem változik?