Egyéni vállalkozó jogosultsága rokkantsági ellátásra

Kérdés: Igényelhet rokkantsági ellátást egy egyéni vállalkozó úgy, hogy nem szünteti meg a vállalkozását, hanem csak szünetelteti a te-vékenységét? Amennyiben igen, akkor megoldható a szüneteltetés úgy, hogy a vállalkozó GYED mellett munkát végző alkalmazottja tovább dolgozhasson a szünetelés alatt annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a folyamatos jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultságának feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet. Ugyanakkor a 2011. évi CXCI. tv. a keresőtevékenység fogalmának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a társas vállalkozásnak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja után? A kérdést az teszi indokolttá, hogy az egyéni vállalkozó saját maga után nem köteles ezt a közterhet fizetni. Amennyiben mégis, akkor mi az alapja?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a társas vállalkozások közül a gazdasági társaságnak minősülő formációk, az ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda és az egyéni cég alanya a szakképzési hozzájárulásnak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem munkaviszonyban álló dolgozóról, hanem társas vállalkozóról van szó, akinek jogviszonyát a nyugdíjazás érdekében a jelen szabályok szerint sem kell megszüntetni, ezért jogviszonya folyamatos maradhat. Ebben az esetben mindössze annyi történik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyszemélyes kft. korhatár előtti ellátásban részesülő tulajdonos ügyvezetője, hogy nem keletkezik kereseti korlátba számítandó jövedelme, ha társas vállalkozóként fizet minimumjárulékot, de tagi jövedelmet nem vesz fel, és 0 forint személyi jövedelemadót fizet e jogviszonya alapján? Létesíthet emellett egy részmunkaidős munkaviszonyt havi 100 ezer forintos munkabérért?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása a kérdésben taglaltaktól némileg eltér. A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátjának a meghatározására a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a Tny-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Személyesen nem közreműködő kft.-tag

Kérdés: Be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon, illetve kell fizetnie valamilyen közterhet a tagsági viszonya alapján egy kft. tagjának abban az esetben, ha személyes közreműködést nem végez, az ügyvezetést nem ő látja el, és Németországban rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A T1041-es nyomtatvány alapvetően a biztosítottakra vonatkozó bejelentésre szolgál, de a kérdésben említett személynek a kft. tagsága alapján két okból sem áll fenn a biztosítási kötelezettsége.Egyrészt a kft.-nek nem ügyvezetője, nem végez munkát (és feltehetőleg nincs is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Szolgálati idő I.

Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
Részlet a válaszából: […] A tanulóviszonyban, ipari tanulóként eltöltött idő, valamint a munkanélküli-segély folyósításának időtartama a szolgálati időbe beszámít, de a negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíj szempontjából jogosultsági időként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az információ ebben az esetben véleményünk szerint helytelen volt, a kft. tagja nyugodtan végezheti továbbra is heti 2 órás munkaviszonyban a tevékenységét.A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Kisadózói tevékenység CSED tartama alatt

Kérdés: Folytathatja személyesen a kisadózói tevékenységét a CSED időtartama alatt egy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező kisadózó egyéni vállalkozó, aki rövidesen szülni fog? Hogyan kell értelmezni a Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdését, amely szerint a CSED tartama alatt nem kell megfizetnie a kisadózónak a tételes adót, kivéve, ha az ellátás folyósításának tartama alatt kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 41. §-a egyértelműen rögzíti, hogy a CSED tartama alatt – a nevelőszülői tevékenység kivételével – tilos keresőtevékenységet folytatni. A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek [Eb-tv. R. 1. § (2) bek. p) pontja] a Tbj-tv. 5. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a nem szűkíti le a kedvezményezett személyi kört a szülőkre. Az említett jogszabályi hely szerint a kifizető a GYED, CSED, GYET vagy GYES (a jogszabály alkalmazásában anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
1
31
32
33
118