Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Helyesen gondolja a jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó, hogy nem főállásúnak fog minősülni abban az esetben, ha az egészségi állapota 50 százaléknál kisebb mértékű? A vállalkozó szeretne rokkantsági ellátást igényelni, ezért egy napra szüneteltetni fogja a vállalkozói tevékenységét, utána viszont tovább szeretne dolgozni. Igaz, hogy a nem főállású kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni a kereseti korlát számításánál, tehát ez a bevétel nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Igen, a feltételezés helyes. A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának f) alpontja értelmében az a kisadózó, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota nem több, mint 50 százalékos, nem főállásúnak tekintendő.A nem főállású kisadózónak meg kell ugyan fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] A letiltás érvényesítése során az egyezőség a letiltás általános alkalmazhatóságából, míg az eltérés az adóst megillető különböző jogcímű kifizetések rendeltetéséből származik.Azonosság észlelhető a letiltás alapját képező összeg meghatározásában. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Szolgálati idő

Kérdés: Figyelembe veszik a hétvégéket a szolgálati idő számítása során?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság, illetőleg a nyugdíj mértéke meghatározásánál a szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. A?szolgálati idő számítása során a hétvégéket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Munkabérletiltás mértéke

Kérdés:

Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.

Részlet a válaszából: […] A kérdés azért időszerű, mert a gazdasági élet számtalan területén értesülhetünk a munkavállalói jövedelmek emelkedéséről. A munkabérletiltással érintett foglalkoztatottak körében azonban előfordul, hogy a munkabérek emelkedése csak közvetve, az adósságállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az öregségi nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugellátást igénybe nem vevő munkavállaló a munkajogi szabályok alkalmazásában nyugdíjasnak minősül ugyan, feltéve hogy az öregségi nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítése

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló részére kifizetett napi 500 forint összegű költségtérítés? Amennyiben igen, akkor alapja lesz a társadalombiztosítási ellátásoknak is? A '08-as bevallási nyomtatvány 300. vagy 301. sorában kell szerepeltetni bevételként ezt az összeget? Mi a helyzet akkor, ha az élelmezési költséget a munkáltató felé benyújtott számla ellenében kapja a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetést teljesítő munkavállaló többletköltségeire a 437/2015. Korm. rendelet szerint legalább napi 500 forint költségtérítés jár, vagy a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni. A kapott napi-díj nem önálló tevékenység bevétele, munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

CSED-jogosultság

Kérdés: Jogosult CSED-re az a kismama, aki 2015. március 11-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, és ismételten várandós, a szülés várható időpontja 2017. január 5., a munkáltatója azonban időközben megszüntette a jogviszonyát? A?munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a munkaviszony megszüntetéséről, és a kilépőpapírokat sem adta ki a részére. Ha nem jogosult a második babával CSED-re, akkor milyen jogorvoslati lehetősége van?
Részlet a válaszából: […] Pontos választ abban az esetben tudnák adni, ha ismernénk azt a dátumot, amikor a munkáltató megszüntette a kismama biztosítási jogviszonyát. Ugyanis az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak alapján a csecsemőgondozási díjra való jogosultságnál van passzív jogosultság is. A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátás

Kérdés: Van valamilyen összeghatár, amely alatt a társadalombiztosítási kifizetőhelynek nem kell visszavonnia az általa jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátást? Meg kell téríttetni a munkavállalóval a 90 napon belüli túlfizetés összegét, ha az nem haladja meg az 1000 forintot? Milyen elszámolási kötelezettsége van a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ha a jogalap nélküli kifizetés 90 napon belüli, és a 90 napon túli összesített összege sem éri el az 1000 forintot?
Részlet a válaszából: […] A visszafizetési és megtérítési kötelezettségekről az Eb-tv. VIII. fejezete szól, a 66. §-tól a 73. §-ig. Az Eb-tv. 66. §-ának (1) bekezdése szerint, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait, a baleseti táppénzt jogalap nélkül vette fel, köteles azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az Art. és a Tbj-tv. együttes alkalmazásával tudja korrigálni az általa levonni elmulasztott, magánszemélyt terhelő járulékokat.A Tbj-tv. rendelkezése alapján a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a biztosított természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
1
8
9
10
28