Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az Art. és a Tbj-tv. együttes alkalmazásával tudja korrigálni az általa levonni elmulasztott, magánszemélyt terhelő járulékokat.A Tbj-tv. rendelkezése alapján a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a biztosított természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8./c) pontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen összetett szabályok alkalmazásával juthatunk el a kérdés megválaszolásához. Az egyik kérdésrészt illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f)/2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Letiltás nyugdíjból

Kérdés: Letiltható a közüzemi tartozás a nyugdíjból? Ha igen, akkor egyszerre mekkora összeget vonhatnak le?
Részlet a válaszából: […] Igen, a közüzemi tartozás letiltható az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, annak legfeljebb 33 százalékáig. A levonás a nyugellátás 50 százalékáig is terjedhet, ha azt gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, vagy több letiltás alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Diákszövetkezet tagjának üzemi balesete

Kérdés: Megilleti bármilyen baleseti ellátás a diákszövetkezet tagját abban az esetben, ha üzemi balesetet szenved?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató, tanuló tagjára a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás, amiből következően e jogviszony alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem jogosult. Ebből következően esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Köztisztviselő szabadsága

Kérdés: Mely időszakok után lesz jogosult szabadságra egy köztisztviselő, akinek két gyermeke született egymás után, az első gyermek után TGYÁS-t, majd GYED-et kapott, a GYED lejártakor azonnal TGYÁS-t vett igénybe a második gyermekre tekintettel, és most a második GYED lejárta után ismét munkába szeretne állni?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők szabadságára a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kttv. szervi hatályából levezethetően a közszolgálati tisztviselők két nagy csoportját különböztethetjük meg. Leegyszerűsítve: a kormány irányítása alá tartozó szerveknél (államigazgatási szervek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésére vonatkozó szabályokat a Tbj-tv. 30/A. §-a taglalja.A jogszabályi hely (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kezdő, illetve az előző évet tekintve 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező őstermelő havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

GYES tartósan beteg gyermekek után

Kérdés: Igényelhet egyszerre GYES-t 2010. január 29-én és 2011. november 25-én született gyermekei után a szülő abban az esetben, ha mindkét gyermek tartósan beteg?
Részlet a válaszából: […] Alapesetben két említett korú gyermek esetében a Cst. nem teszi lehetővé az egyszerre folyósított gyermekgondozást segítő ellátást. A gyermekgondozási segély új elnevezése ugyanis 2016. január 1-jétől gyermekgondozást segítő ellátás. A jogszabály azt, hogy a két gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget, ha pénzintézeti tartozás miatt az önálló bírósági végrehajtó munkabérletiltást ad ki a munkáltatónak? A munkabérből jelenleg negyven százalék mértékű gyermektartást fizet a dolgozó.
Részlet a válaszából: […] A gyermektartási kötelezettség elsődleges folyamatos levonása mellett ebben az esetben a foglalkoztató újabb 10 százalék mértékű munkabérrészt fog levonni a munkabérből.A Vht. IV. fejezetében rendelkezik a munkabérre vezetett végrehajtás szabályairól. A fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.
1
10
11
12
29