EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8./c) pontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen összetett szabályok alkalmazásával juthatunk el a kérdés megválaszolásához. Az egyik kérdésrészt illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f)/2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Letiltás nyugdíjból

Kérdés: Letiltható a közüzemi tartozás a nyugdíjból? Ha igen, akkor egyszerre mekkora összeget vonhatnak le?
Részlet a válaszából: […] Igen, a közüzemi tartozás letiltható az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, annak legfeljebb 33 százalékáig. A levonás a nyugellátás 50 százalékáig is terjedhet, ha azt gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, vagy több letiltás alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Diákszövetkezet tagjának üzemi balesete

Kérdés: Megilleti bármilyen baleseti ellátás a diákszövetkezet tagját abban az esetben, ha üzemi balesetet szenved?
Részlet a válaszából: […] Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgató, tanuló tagjára a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás, amiből következően e jogviszony alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátásra sem jogosult. Ebből következően esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Köztisztviselő szabadsága

Kérdés: Mely időszakok után lesz jogosult szabadságra egy köztisztviselő, akinek két gyermeke született egymás után, az első gyermek után TGYÁS-t, majd GYED-et kapott, a GYED lejártakor azonnal TGYÁS-t vett igénybe a második gyermekre tekintettel, és most a második GYED lejárta után ismét munkába szeretne állni?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők szabadságára a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kttv. szervi hatályából levezethetően a közszolgálati tisztviselők két nagy csoportját különböztethetjük meg. Leegyszerűsítve: a kormány irányítása alá tartozó szerveknél (államigazgatási szervek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésére vonatkozó szabályokat a Tbj-tv. 30/A. §-a taglalja.A jogszabályi hely (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kezdő, illetve az előző évet tekintve 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező őstermelő havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

GYES tartósan beteg gyermekek után

Kérdés: Igényelhet egyszerre GYES-t 2010. január 29-én és 2011. november 25-én született gyermekei után a szülő abban az esetben, ha mindkét gyermek tartósan beteg?
Részlet a válaszából: […] Alapesetben két említett korú gyermek esetében a Cst. nem teszi lehetővé az egyszerre folyósított gyermekgondozást segítő ellátást. A gyermekgondozási segély új elnevezése ugyanis 2016. január 1-jétől gyermekgondozást segítő ellátás. A jogszabály azt, hogy a két gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget, ha pénzintézeti tartozás miatt az önálló bírósági végrehajtó munkabérletiltást ad ki a munkáltatónak? A munkabérből jelenleg negyven százalék mértékű gyermektartást fizet a dolgozó.
Részlet a válaszából: […] A gyermektartási kötelezettség elsődleges folyamatos levonása mellett ebben az esetben a foglalkoztató újabb 10 százalék mértékű munkabérrészt fog levonni a munkabérből.A Vht. IV. fejezetében rendelkezik a munkabérre vezetett végrehajtás szabályairól. A fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által említett válasz azt a problémát boncolgatta, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózásból származó jövedelmet a kereseti korlát meghatározása során. Az ebben kifejtett variációs lehetőségeket nem ismételjük meg újra, csak a jelen kérdésben felvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
1
9
10
11
28