2773 talált állásfoglalás a tag kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?

Kérdés: Egy árvaellátásban részesülő gyermek gyermeket vár. Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra anélkül, hogy az veszélyeztetné az árvaellátás folyósítását?

Kérdés: Kinek kell elkészítenie a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató munkavállalójának nyilvántartásait, és ki tesz eleget a bevallási, befizetési kötelezettségnek, illetve ki képviselheti a munkáltatót az adóhatóság előtt?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?

Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.

Kérdés: Visszakaphatja-e valamilyen módon a befizetett tagdíjat egy osztrák-magyar kft. olasz állampolgárságú alkalmazottja, aki 2004 májusában – élve a jogszabályi változás adta lehetőséggel – magán-nyugdíjpénztári tagságot létesített, családi körülményei változása miatt viszont meg kell szüntetnie magyarországi jogviszonyát, és vissza kell térnie hazájába?

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.

Kérdés: Helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató minden hónapban egy nagyobb összeget utal át az önsegélyező pénztárba, amelyet a pénztártól gyermeknevelési támogatás címén adómentesen kap meg a dolgozó?