Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a kérdéssel érintett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 29.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 25.

Ügyvezető két munkaviszonya

Kérdés: Mentesíti a társas vállalkozói jogviszony utáni járulékterhek megfizetése alól egy cég ügyvezetőjét a két munkahelyen fennálló munkaviszony abban az esetben, ha az egyik munkáltatónál heti 30 órás munkaviszonyban, a másiknál pedig heti 6 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni és társas vállalkozói járulék és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége szempontjából a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonynak nagy jelentősége van, hiszen ez mentesíti a vállalkozást a havi minimális adó- és járulékfizetési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 20.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet az állásfoglalásából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tagok járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, az egyik a Franciaországban dolgozó, ott biztosított tagra, a másik pedig a kizárólag magyarországi biztosítási jogviszonyokkal rendelkező tagra vonatkozik. Az elsőként említett franciaországi biztosítással rendelkező tag...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénzben részesülő evás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki a harmadik negyedévre vonatkozóan jelentős evaalappal rendelkezik, de egyébként május hónaptól előreláthatóan az év végéig táppénzben részesül? Hogyan alakulna ugyanezen vállalkozó járulékfizetése, ha mindezek mellett rendelkezne heti 36 órát elérő foglalkoztatással?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben biztosított többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozóról van szó, akinek – feltéve hogy önként nem vállalja magasabb összeg után a járulékok megfizetését – 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29/A. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 27.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Választási lehetőség van, de a kérdést, hogy azok közül a konkrét esetben melyik a legkedvezőbb, csak akkor tudnánk megválaszolni, ha ismernénk az ingatlan adottságait, illetőleg a bérbeadó lehetőségeit a tevékenység végzése tekintetében. Így csak azokat a különféle...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az édesanya nem rendelkezik 36 órát elérő foglalkoztatással, így vállalkozóként főfoglalkozásúnak minősül.Ami a második kérdést illeti: a GYED tartama alatt a társadalombiztosítási terhek vonatkozásában az általános szabályok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. szeptember 22.
1
…
10
11
12
…
18