Kiegészítő tevékenységű evaadózó társas vállalkozó

Kérdés: Kizárólag az egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja után, vagy egyéb kötelezettségek is keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozók járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségére – ellentétben az evaadózó egyéni vállalkozókkal – nincsenek speciális szabályok. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vélhetően a Szöv-tv. 25. §-a szerinti közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjáról van szó. Az említett szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjára a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás, vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a gyakorlati képzésben együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára magasabb összeget fizet a gyakorlati hely, mint a törvényben meghatározott kötelező legkisebb összeg, azaz havi 24 863 forint?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy az együttműködési megállapodás alapján folytatott szakmai gyakorlatot a Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. nem nevesíti mint biztosítási kötelezettséggel járó, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonyt, így az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a 2017/13. Adózási kérdésben találhatunk segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A www.nav.gov.hu honlapon megjelent tájékoztatás pontos útmutatást ad a 2017. július 1-jén bevezetett új szövetkezeti formáról, amelynek jogszabályi hátterét a Szöv-tv.-t kiegészítő 2017. évi LXXXIX. tv. és a 2017. évi LXXVII. tv. biztosítja.A közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaságban nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a kérdéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
Kapcsolódó címke:

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
9
10
11
18