Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Kell fizetni szociális hozzájárulást, illetve szakképzési hozzájárulást a havi 30 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a megbízott öregségi nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adót a 2011. évi CLVI. tv. szerinti adófizetési kötelezettséget keletkeztető, adóalapul szolgáló jövedelem után kell fizetni. A megbízási jogviszony, illetve az ebből származó megbízási díj az említett törvény 455. §-ának (1) és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nappali tagozatos kezdő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy tevékenységét 2015-ben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, aki szeptembertől nappali tagozatos egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] Igen, kell járulékot fizetnie, mégpedig a minimálbérnek megfelelő összeg után. Terheli őt a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adón felül a 4 százalékos mértékű természetbeni és a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény elmaradt munkabér után

Kérdés: Figyelembe veheti a kifizető a rehabilitá­ciós kártyához kapcsolódó szociálishozzájárulási­adó-kedvezményt annak a volt munkavállalójának az esetében, akinek közel 300 ezer forint összegű elmaradt munkabért kell kifizetnie, figyelembe véve, hogy 12 havi elmaradt munkabérről (pótlékról) van szó, és a munkaviszony tartama alatt kifizetett munkabér után a kedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt vegyük sorra, hogy a szociális hozzájárulási adóról is rendelkező 2011. évi CLVI. tv. az utólag kifizetett adóalappal kapcsolatban milyen rendelkezéseket tartalmaz. A jogszabály 455. §-ának (1b) bekezdése értelmében az adóalap megállapításánál az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

25 év alatti munkavállaló

Kérdés: Milyen szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt érvényesíthet a munkáltató az után a 25 év alatti munkavállalója után, aki a nyilatkozata szerinti pályakezdőnek minősül, de nem rendelkezik NAV-igazolással?
Részlet a válaszából: […] A huszonöt év alatti munkavállalót munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Tanulmányi szerződésből eredő követelés

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?
Részlet a válaszából: […] Először nézzük át a tanulmányi szerződésre irányadó legfőbb munkajogi szabályokat. Az Mt. 229. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény betegszabadság idejére járó díjazás után

Kérdés: Mi az oka annak, hogy még a pályakezdők esetében sem lehet igénybe venni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a betegszabadság idejére járó munkabér után annak ellenére, hogy a közterheket ugyanúgy kell megfizetni ez után a járandóság után, mint a munkavégzés idejére járó bér után?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a betegszabadság idejére járó díjazás után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét nem csökkentheti a kifizető az általa egyébként jogszerűen igénybe vehető szociális hozzájárulásiadó-kedvez­ménnyel. Ennek oka a 2011. évi CLVI. tv. egy viszonylag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Kezdő mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Csökkenthető valamilyen módon egy őstermelői tevékenységet folytató nappali tagozatos egyetemi hallgató társadalombiztosítási terhe, aki jelenleg a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, tekintettel arra, hogy tevékenységét 2015. július 1-jén kezdte meg?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő [e kategóriába az a személy tartozik a Tbj-tv. 4. §-ának x) pontja szerint, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek] havonta a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Francia állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el az a vállalkozás, amely a francia állampolgárságú ügyvezetőjének magyarországi jövedelmeiből csak személyi jövedelem­adót von le, tekintettel arra, hogy az ügyvezető Franciaországban és Olaszországban is végez munkát, biztosításának helye Franciaországban van, és erről A1 igazolással rendelkezik? A cég sem szo­ciális hozzájárulási adót, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállást alapul véve a cég eljárása a magyarországi adó- és járulékfizetés tekintetében helyes. A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatosan azonban akad még tennivalója a cégnek, de nem itthon, hanem Franciaországban. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével. Az adószámos magánszemély – noha vállalkozói tevékenységet folytat – nem minősül egyéni vállalkozónak, így saját maga után nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Amennyiben jövedelme kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.
1
57
58
59
81