Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet az a személy, aki 2011. december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban, 2015. februárban történt felülvizsgálata óta pedig rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben igen, akkor az ellátásra tekintettel kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás folyósítása mellett lehet egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni, csupán arra kell figyelni, hogy a jogosult jövedelme három egymást követő hónapon keresztül ne haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát (2015. évben 157 500 forintot), ellenkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Szabadságmegváltás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni a munkavállaló részére a kilépéskor megfizetett szabadságmegváltás összegéből, illetve mit kell fizetnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor az időarányosan a munkavállalót megillető, de ki nem adott szabadságot meg kell váltani. A szabadság megváltására csak ebben az egy esetben van lehetőség. Nem kell ugyanakkor alkalmazni ezt a szabályt a gyermek születésekor az apát megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

GYED-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozót, aki az ellátás mellett folytatni kívánja a vállalkozói tevékenységét, de a 40 órás munkaviszonyában továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán fontos megemlíteni, hogy GYED mellett a gyermek egyéves korát követően szabad csak keresőtevékenységet folytatni.A GYED-ben részesülő, vállalkozásában személyesen közreműködő egyéni vállalkozó az általános szabályokhoz viszonyítva kedvezményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkaügyi per tárgyát képező jogellenes munkaviszony megszüntetésére mikor került sor. Ezért elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a válaszunk azzal a feltételezéssel készült, hogy a kérdésben említett jogellenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Nyugdíjigényt benyújtott egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytatóként vagy főállásúként kell megfizetnie a járulékokat annak az egyéni vállalkozónak, aki 2015. május 10-ével megigényelte a nyugdíjat a 40 éves jogosultsági idejére tekintettel, de az ellátásról szóló határozatot még nem kapta meg?
Részlet a válaszából: […] Sajnos erre a kérdésre vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak egyértelmű rendelkezést.A kérdésben vázolt esetben talán a legbiztonságosabb megoldás, ha az igénylő továbbra is főállású biztosított egyéni vállalkozóként fizeti meg a havi (minimális) járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint (3.112. §) a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Ezt a választási lehetőséget szűkíti le a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata

Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adó­azonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A 2007. évi I. tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérdésbeli francia állampolgárságú tanuló EGT-állampolgárként érvényes úti okmánnyal vagy személy­azonosító igazolvánnyal jogosult beutazni Magyar­ország területére. Ugyanezen törvény 5. §-a úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az ausztrál állampolgárságú tagok a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjainak alkalmazásával Magyarországon külföldinek minősülnek. Az említett jogszabályok alapján belföldi Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Betéti társaság baleseti táppénzben részesülő ügyvezetője

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság ügyvezetői teendőket ellátó beltagjának, aki rendelkezett egy heti 36 órás munkaviszonnyal, amely megszűnt ugyan, de e jogviszonyra tekintettel továbbra is baleseti táppénzben részesül? Az ügyvezető e tevékenységéért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja a nem munkaviszonyban ellátott ügyvezetői pozíciója alapján a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében biztosított társas vállalkozónak minősül, tekintettel arra, hogy már nem rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Olasz ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy magyar cég 72 éves olasz ügyvezetője, aki havonta nettó 4000 euró összegű juttatást kap, amelyet felbruttósítva számfejt a kifizető MNB-árfolyamon átszámítva, és kizárólag személyi jövedelemadót von belőle? Be kell jelenteni ebben az esetben az ügyvezetőt? Milyen igazolásokat kell kérni a külföldi személytől, aki valószínűleg nyugdíjas? Van egészségügyihozzájárulás- vagy szociálishozzájárulásiadó- fizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az olasz nemzetiségű ügyvezetőre a magyar állampolgárságú ügyvezetőkkel analóg szabályok vonatkoznak, feltéve hogy a magyarországi ügyvezetői jogviszonyán kívül nem rendelkezik más uniós tagállamban biztosítási jogviszonnyal. Ezt az olasz ügyvezető kizárólag A1 jelű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.
1
58
59
60
80