Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. értelmében a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozás mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.A foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét azonban az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es adatlapon egy 2021. január 4-én alakult betéti társaság beltagját, aki az ügyvezetői teendőit megbízási jogviszonyban látja el? A beltag jelenleg még rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amelyben kisadózóként fizeti meg a közterheket, de ezt február 28-án meg kívánja szüntetni. Be kell jelenteni valamilyen módon a betéti társaság kültagját, aki a beltag felesége, de munkát nem végez a cégben, mert ápolási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett vállalkozó 2021. január 4. és február 28. között két jogviszonnyal rendelkezik: egyrészt kisadózó egyéni vállalkozó és emellett egy betéti társaság tulajdonos ügyvezetője. Mivel ez utóbbi tevékenységét nem munkaviszonyban látja el, a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Bejelentett kisadózó

Kérdés: Megteheti egy kisadózó betéti társaság, hogy csak az egyik beltagját jelenti be kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató eljárása helyes.A Kiva-tv. 20. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyi jellegű kifizetéseket növelő tényezőként kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál.Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése értelmében e szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Felhasználói szerződés

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget nyugdíjas személyek esetében annál a cégnél, amely felhasználói szerződés alapján alkalmaz munkatársakat? A szerződésben meghatározott díjazás 30 százaléka kerül a személyes munkavégzésért kifizetésre, a 70 százalék jogdíj, amelyet a biztosítási kötelezettség elbírálása során természetesen figyelmen kívül hagynak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Ügyvezető rokkantsági ellátásának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy vállalkozás ügyvezetője rokkantsági ellátást igényel? A cég álláspontja szerint nem kell megszüntetni az érintett jogviszonyát, ugyanakkor ezzel ellentétes véleményeket is hallott, illetve olvasott. Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, a tevékenységét pedig ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság egyik feltételeként írja elő, hogy az igénylő nem folytathat (azon a napon, melytől az ellátás folyósítását kéri) keresőtevékenységet.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Havi díjas biztosítás

Kérdés: Nem rendszeres jövedelemként, rendszeres jövedelemként vagy béren kívüli juttatásként kell számfejteni a munkavállaló részére biztosított CIB egészségőr-szolgáltatást, amelynek havi alapdíját a cég utalja el, és az összeget bruttósítva számfejtik a munkavállaló munkabérével? Munkaviszonyból származó jövedelemnek, más bérjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek számít ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató a munkavállaló javára havi díjas biztosítást fizet. A munkáltató által átvállalt biztosítási díj adóköteles jövedelemnek minősül, eltérő rendelkezés hiányában a magánszemély jogcím szerinti jövedelmének, ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A jogszabály nem teszi lehetővé a társas vállalkozó számára – szemben a mezőgazdasági őstermelővel –, hogy a számára, a Tbj-tv. által meghatározott magasabb összegű járulékalap után vállalja a járulékfizetési kötelezettséget.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
1
6
7
8
61