139 cikk rendezése:
101. cikk / 139 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
102. cikk / 139 Svájci nyugdíjban részesülő magyar állampolgár egészségügyi ellátása
Kérdés: Jogosult-e ingyenes betegellátásra az a Magyarországon élő nyugdíjaskorú magyar állampolgár, aki Svájcból kap nyugdíjat, vagy megállapodás alapján fizetnie kell a 11 százalékos eho-t, hogy jogosult legyen? Felesége 61 éves, szintén magyar állampolgár, és 63 éves korától kap majd nyugdíjat Svájcból. Ő jogosult-e ingyenes betegellátásra, vagy kell-e megállapodást kötnie?
103. cikk / 139 Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
104. cikk / 139 Nyugdíjas ügyvezető jövedelmének járulékai
Kérdés: Helyesen számolta-e el a foglalkoztató a járulékokat az alábbi jövedelmek után? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja által megbízási szerződés alapján teljesített ügyvezetői megbízatás díja havi 5000 forint. Az adóalap 10 százalékos költséghányad figyelembevételével a jövedelem 90 százaléka, amely kis összegű kifizetésnek minősül, így a Tbj-tv. 5. § 1/g pontja szerint nem esik biztosítási kötelezettség alá, 11 százalékos eho fizetendő utána? Az Szja-tv. szerinti önálló tevékenység keretében egy gazdasági társaság nyugdíjas magánszemély tagja személyes közreműködésének ellenértéke 5000 forint. A tag kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként biztosított, fizetendő-e utána baleseti járulék, illetve a tagi jogviszony alapján tételes eho?
105. cikk / 139 Százalékos egészségügyi hozzájárulás
Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
106. cikk / 139 Magánszemély százalékos eho-ja
Kérdés: Valóban kell-e százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie a magánszemélynek is, és ha igen, milyen mértékben?
107. cikk / 139 Szakmai gyakorlaton lévő külföldi egyetemi hallgatók jogállása
Kérdés: Milyen adózási és járulékfizetési kötelezettség terheli a 4-6 hetes magyarországi szakmai gyakorlaton lévő francia vagy német egyetemi hallgatókat? A szakmai gyakorlat 2006 nyarán valósulna meg. Van-e bejelentési kötelezettség velük kapcsolatban? Mennyiben befolyásolja helyzetüket a két országgal fennálló kettős adóztatást elkerülő egyezmény?
108. cikk / 139 Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
109. cikk / 139 Holland állampolgárságú egyetemi hallgató megbízási díja
Kérdés: Kell-e adóazonosítót, illetve taj-kártyát igényelnie annak a holland állampolgárságú egyetemi hallgatónak, aki az "ERASMUS program" keretében tartózkodik Magyarországon, és egy kft. megbízási szerződés alapján kívánja foglalkoztatni? Milyen közterheket kell fizetni a megbízási díj után?
110. cikk / 139 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
