Találati lista:
271. cikk / 311 Közhasznú társaság szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie egy víz- és csatornaüzemeltetéssel foglalkozó közhasznú társaságnak?
272. cikk / 311 Külföldi tanulmányokat folytató gyermek figyelembevétele a családi pótlék folyósításánál
Kérdés: Egy háromgyermekes munkavállaló egy gyermek után kap családi pótlékot, a másik gyermeke egyetemista, a harmadik főiskolás. A főiskolás gyermek 2006. július hóban az USA-ba megy, és valószínűleg ott folytatja tanulmányait. Beszámítható gyermek marad-e a családi pótlék összegének megállapításánál, és milyen igazolást kell bekérni a szülőtől, illetve a főiskoláról a külföldi tanulmányok idejére?
273. cikk / 311 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
274. cikk / 311 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
275. cikk / 311 Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai
Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
276. cikk / 311 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
277. cikk / 311 Közterhek visszaigénylése
Kérdés: Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?
278. cikk / 311 Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése
Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
279. cikk / 311 Egyéni vállalkozó betegsége (eva)
Kérdés: Hogyan alakul járulék-, vállalkozóijárulék-, illetve szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak az eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki március végétől folyamatosan beteg?
280. cikk / 311 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
