304 cikk rendezése:
261. cikk / 304 Felsőoktatási intézményben tovább tanuló gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Mit kell tennie az igénylőnek, hogy megkapja a családi pótlékot, amely 2007. január 1-jétől a nyári szünidőre is jár az után a gyermek után, aki felsőoktatási intézményben tanul tovább?
262. cikk / 304 Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés
Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
263. cikk / 304 Szakmai gyakorlatát töltő szakközép-iskolai tanuló magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Kötelezett-e magán-nyugdíjpénztári tagságra egy szakközépiskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, aki nyári szakmai gyakorlatát tölti?
264. cikk / 304 Közhasznú társaság szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie egy víz- és csatornaüzemeltetéssel foglalkozó közhasznú társaságnak?
265. cikk / 304 Külföldi tanulmányokat folytató gyermek figyelembevétele a családi pótlék folyósításánál
Kérdés: Egy háromgyermekes munkavállaló egy gyermek után kap családi pótlékot, a másik gyermeke egyetemista, a harmadik főiskolás. A főiskolás gyermek 2006. július hóban az USA-ba megy, és valószínűleg ott folytatja tanulmányait. Beszámítható gyermek marad-e a családi pótlék összegének megállapításánál, és milyen igazolást kell bekérni a szülőtől, illetve a főiskoláról a külföldi tanulmányok idejére?
266. cikk / 304 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
267. cikk / 304 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
268. cikk / 304 Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai
Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
269. cikk / 304 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
270. cikk / 304 Közterhek visszaigénylése
Kérdés: Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?
