Találati lista:
21. cikk / 33 Rehabilitációs hozzájárulás összege I.
Kérdés: Figyelembe vehető egy fő megváltozott munkaképességű dolgozóként az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki az év folyamán 6 alkalommal, összesen több mint 4 hónapig keresőképtelen volt?
22. cikk / 33 Rehabilitációs hozzájárulás összege II.
Kérdés: Mennyivel csökkenti a rehabilitációs hozzájárulási járulék 2020. évi fizetendő összegét az a heti 20 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. augusztus 31-ig táppénzen volt, utána dolgozott két munkanapot, majd 2020. szeptember 3-tól jelenleg is újra keresőképtelen? A foglalkoztató cégnek 27 munkavállalója van, és az érintettel együtt 2 fő megváltozott munkavállalót foglalkoztat.
23. cikk / 33 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Miként kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás összegének a meghatározása során azokat a munkavállalókat, akiknek a napi munkaideje a felére, tehát napi 4 órára csökkent?
24. cikk / 33 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
25. cikk / 33 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?
26. cikk / 33 Létszám megállapítása rehabilitációs hozzájárulás számítása során
Kérdés: Figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során a létszám megállapításánál a cég által tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókat, akik számára a Szak-tv.-ben előírt kötelező minimumdíjazást fizeti a foglalkoztató? A kölcsönbe adó vagy a kölcsönbe vevő számolja be a létszámba a kölcsönzött munkaerőt a rehabilitációs hozzájárulás számítása során?
27. cikk / 33 Társadalombiztosítási kifizetőhely
Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
28. cikk / 33 Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók figyelembevétele az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor
Kérdés: Figyelembe kell venni a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanulókat a rehabilitációs hozzájárulás alapjának meghatározása során az átlagos statisztikai állományi létszám számításakor? A tanulók mind a tanulmányi időszak alatt, mind a nyári szünidőben végzett gyakorlat ideje alatt ösztöndíjat kapnak, amelynek összege nem éri el a minimálbért.
29. cikk / 33 Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei, illetve egyéb teendői vannak annak a kft.-nek, amely társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre? 100 fő elérése esetén azonnal meg kell-e alakítani a kifizetőhelyet, vagy elég 6 hónap után? Milyen feladatai lesznek havonta a kifizetőhelynek?
30. cikk / 33 Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál levonható-e az a 2002 óta rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló, akit a munkáltató napi 5 órás munkaidőben foglalkoztat? A dolgozó szerepel az átlagos statisztikai állományi létszámban.
