28 cikk rendezése:
11. cikk / 28 Átlagos statisztikai állományi létszám
Kérdés: Figyelembe kell venni az átlagos statisztikai állományi létszám számítása során azokat a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott óraadó oktatókat, akiknek havi szinten több mint 60 órája van? A KSH útmutatója szerint amennyiben a megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek havi óraszáma több mint 60 óra, és az általános munkarend szerint dolgoznak, számba kell őket venni az átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása során, a foglalkoztató azonban nem tudja eldönteni, hogy ezt a szabályt az ő esetében is kell-e alkalmazni.
12. cikk / 28 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás összegének kiszámítása során a keresőképtelen, táppénzben részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló?
13. cikk / 28 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számítani a szakképzési munkaszerződéssel alkalmazott tanulót a rehabilitá-ciós-hozzájárulás-fizetési kötelezettséget eredményező átlagos statisztikai létszámba?
14. cikk / 28 Statisztikai adatszolgáltatás
Kérdés: Mikor kell lejelenteni a statisztikai adatszolgáltatás során a márciusban kilépő édesapát, aki munkavégzés mellett kapta a GYED-et? A bérprogram nem vette figyelembe az első negyedéves statisztikában, decemberben viszont, amikor a férfi GYED-eseket kell jelenteni, már nem lesz a munkáltató alkalmazásában.
15. cikk / 28 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
16. cikk / 28 Rehabilitációs hozzájárulás összege I.
Kérdés: Figyelembe vehető egy fő megváltozott munkaképességű dolgozóként az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki az év folyamán 6 alkalommal, összesen több mint 4 hónapig keresőképtelen volt?
17. cikk / 28 Rehabilitációs hozzájárulás összege II.
Kérdés: Mennyivel csökkenti a rehabilitációs hozzájárulási járulék 2020. évi fizetendő összegét az a heti 20 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. augusztus 31-ig táppénzen volt, utána dolgozott két munkanapot, majd 2020. szeptember 3-tól jelenleg is újra keresőképtelen? A foglalkoztató cégnek 27 munkavállalója van, és az érintettel együtt 2 fő megváltozott munkavállalót foglalkoztat.
18. cikk / 28 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Miként kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás összegének a meghatározása során azokat a munkavállalókat, akiknek a napi munkaideje a felére, tehát napi 4 órára csökkent?
19. cikk / 28 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
20. cikk / 28 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?
