Rokkantnyugdíjas munkavállaló napi munkaideje

Kérdés: Dolgozhat-e napi 8 órás munkaviszonyban az a rokkantsági nyugdíjas munkavállaló, aki 2003 óta 67 százalékos rokkant, és 2008. óta napi 6 órában dolgozik? Kérheti-e a nyugdíj 0,5 százalékos mértékű emelését?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjjogosultságára tekintettel már nem bírjelentőséggel a napi munkavégzés időtartama, így a napi 6 óra helyett nyugodtandolgozhat 8 órában. Azoknak a III. csoportba tartozó rokkantsági (balesetirokkantsági) nyugdíjban részesülő személyeknek, akiknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Valóban nem jogosult-e semmilyen egészségbiztosítási ellátásra az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től munkaviszonyban áll, és 2010. augusztus 24-én munkába menet a gyalogátkelőhelyen elütötte egy autó, ami miatt azóta is keresőképtelen? A foglalkoztató tájékoztatása szerint kizárólag a 15 nap betegszabadságra jogosult, tekintettel arra, hogy a keresetéből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Sajnos, munkáltatója téves tájékoztatást adott. Először is üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amelyeta biztosított munkába menet közben szenved el, ez az úti baleset (ez vonatkozikaz aktív korú és nyugdíjas munkavállalóra is). Az üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Külföldi nyugdíjban részesülő munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a 65. életévét betöltött magyar állampolgárságú munkavállalónak, akinek a nyugdíját Németországban állapították meg és euróban folyósítják? A munkavállaló 50 százalékos tulajdonosa az őt foglalkoztató kft.-nek. Be kell-e vallania a nyugdíjat, mint adóterhet nem viselő járandóságot, és ha igen, milyen árfolyam szerint?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § f) pontja 2. alpontja értelmében saját jogúnyugdíjasnak tekintendő az a munkavállaló is, aki bármely EGT-tagállamtólnyugdíjban részesül. A kérdésben említett munkaviszonyban álló dolgozó utánennek megfelelően a 27 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett problémát több jogszabályi hely "irányából" ismeg lehet közelíteni.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett(kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Özvegyi nyugdíjas munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az az 57 éves munkavállaló, akinek özvegyi nyugdíja már 55 éves korában feléledt, de ez csak most jutott a munkáltató tudomására? A munkavállaló mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulékot megfizette. Saját jogú nyugdíjnak minősül-e az özvegyi nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] Az özvegyi nyugdíj nem saját jogú nyugdíj, hanem atársadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás(hozzátartozói nyugellátás még az árvaellátás, a szülői nyugdíj, valamint ajogszerző balesete esetén járó hozzátartozói nyugellátások)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Nyugdíjkorhatárt elérő társasági tag járulékai

Kérdés: Milyen következménnyel jár a járulékfizetési kötelezettségre, illetve milyen hatással lesz a nyugdíj összegére az a tény, hogy egy betéti társaság egyik személyesen közreműködő tagja a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de egyelőre nem vesz igénybe nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] Társas vállalkozóról van szó, aki abban az esetben minősülkiegészítő tevékenységet folytatónak, amennyiben saját jogú nyugdíjas, vagyözvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Ez nyilvánvalóan nem teljesül a kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Valorizáció nyugdíjemelés esetén

Kérdés: Alkalmazni kell-e a 2010. évi valorizációt a 2009 decemberében megállapított 0,5 százalékos nyugdíjemelés összegére?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a kérdés az évenkénti – a tárgyévjanuárjában végrehajtott – rendszeres nyugdíjemelésre vonatkozik, hiszen a 0,5százalékos nyugdíjnövelés kapcsán a valorizáció nem értelmezhető. A valorizációugyanis a nyugdíj megállapításának egyik eleme. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Külföldi napidíj munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci járulékot vonni a munkavállaló részére külföldi kiküldetés idejére 2010. március hónapban kifizetett napidíjból? A kifizető cég nem árufuvarozással foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] 2010. január 1-jétől a külföldi kiküldetéshez kapcsolódónapidíj teljes egészében – a felek között fennálló jogviszonynak megfelelően -adóköteles. Munkaviszony esetén tehát a munkabér része, ami egyben járulékalapis. A 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot pedig meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Nyugdíjas és járadékos alkalmazottak egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Mi a különbség a rokkantsági nyugdíjas, a rokkantsági járadékos, a rehabilitációs járadékos, az átmeneti járadékos és az egészségkárosodási járadékos alkalmazott között? Mennyi egészségbiztosítási járulékot kell vonni ezektől a foglalkoztatottaktól?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra: – a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugellátás, így az emellett munkát végző biztosítottól csak 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási járulékot kell vonni, de nem terheli a 2 százalék pénzbeliegészségbiztosítási és az 1,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriarendszer nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat ajuttatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.
1
29
30
31
45