Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül keresőképtelenné válik, és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] A széles körben elterjedt ösztöndíj fogalmára általános érvényű definíció nem létezik. Általában ösztöndíjnak tekintjük a magánszemély részére fizetett azon összeget, amelyet oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásokra, külföldi tanulmányútra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló utáni járulék

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási kötelezettség megállapításánál azt kell megvizsgálnunk, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban történik. Jelen esetben munkaviszony a biztosítási kötelezettség alapja. A foglalkoztató által fizetendő, 29 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címke:

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres szociális járadék – a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján – annak a megváltozott munkaképességű dolgozónak jár, akinek munkaviszonyát megszüntetik, nem rehabilitálható, és az átmeneti járadékhoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő (devizakülföldi) tagjára, alkalmazottjára, feltéve hogy nem esik államközi egyezmény (szociálpolitikai megállapodás) hatálya alá.Az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató – az egyéni vállalkozó és az egyéb szerv is – köteles a társadalombiztosítás céljait szolgáló, jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni és ezekről adatot szolgáltatni.A foglalkoztatónak az igazgatási szervek felhívására, megkeresésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas anyasági ellátása

Kérdés: Milyen pénzbeli ellátásra jogosult az a rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozó, aki 2001 októberétől munkaviszonyban áll, és 2002 augusztusában gyermeket szült?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak alapján terhességi-gyermekágyi segélyre – többek között – az jogosult, aki a biztosítás tartama alatt szül, és a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik. Megállapíthatjuk, hogy a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
44
45