Találati lista:
61. cikk / 649 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
62. cikk / 649 Egyesület önsegélyező feladatai
Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
63. cikk / 649 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
64. cikk / 649 Kedvezmények megváltozott munkaképességű munkavállaló után
Kérdés: Mindkét foglalkoztató élhet a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményekkel abban az esetben, ha az érintett két különböző cégnél dolgozik heti 20-20 órás munkaviszonyban?
65. cikk / 649 Átlagos statisztikai létszám
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni egy cég átlagos statisztikai létszámát rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során abban az esetben, ha a munkavállalók az ekho szerinti adózást választják, illetve a megbízási díjas jogviszonyban dolgozók, heti vagy kétheti időszakokban végeznek munkát, az óraszámukról pedig nem feltétlenül állapítható meg, hogy meghaladja-e a 60 órát vagy sem?
66. cikk / 649 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
67. cikk / 649 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számolni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához szükséges átlagos statisztikai létszámba a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott tanulókat? Figyelembe vehető a napi 4 órás munkaidőben foglalkoztatott rehabilitációs mentor a hozzájárulás megállapítása során, amennyiben a cég egyébként nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót?
68. cikk / 649 Rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Kérheti a saját felülvizsgálatát egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek egyébként az életkora miatt a jogszabályok szerint már nem szükséges felülvizsgálni az egészségi állapotát?
69. cikk / 649 Rokkantsági ellátás és fogyatékossági támogatás egyidejűleg
Kérdés: Igényelhet fogyatékossági támogatást egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, vagy a két ellátás kizárja egymást?
70. cikk / 649 Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
