Nyugdíjas ügyvezető tételes eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni egy 1999. március hóban alakult kft. öregségi nyugdíjas ügyvezetője után, aki személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de a cég semmilyen szerződést nem kötött vele, és jövedelmet semmilyen jogcímen nem kap? Ha igen, mikortól?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében mindenekelőtt az ügyvezető jogállásátkell tisztáznunk. Ez év június 30-áig az ügyvezető főszabályként munkaviszonyban,munkaszerződés hiányában pedig megbízási jogviszonyban láthatta el azügyvezetői teendőket. Ettől eltérően a meghatározó (50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Keresőtevékenység nyugdíj folyósítása mellett

Kérdés: Mi a valóságalapja annak a hírnek, hogy jövőre a nyugdíj mellett már nem lehet keresőtevékenységet folytatni?
Részlet a válaszából: […] Egyelőre nagyon kevés. A parlament előtt lévő, atársadalombiztosítási nyugdíjtörvény (Tny-tv.) módosítására vonatkozó – még azidén kihirdetésre kerülő – törvényjavaslat szerint aki 2008. január 1-jét követőenelőrehozott vagy csökkentett összegű előrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés

Kérdés: Lehetséges-e az ún. halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítés kifizetése a várakozási időt követően egy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tag munkavállaló kérésére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt úgy, hogy továbbra is pénztártag marad? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetés után, illetve kit terhel az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságról, az önkéntespénztár szolgáltatásairól az Öpt. rendelkezik. Az Öpt. 2. § (5) bekezdés c)pontja alapján nyugdíjszolgáltatásnak a nyugdíjkorhatár elérése után, az egyéniszámlán nyilvántartott összeg terhére, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2007. január 12-étől az az 1950. január 11-én született rokkantnyugdíjas nő, aki 2001. augusztus 1-jétől rokkantnyugdíjas, addig 33 év 6 nap munkaviszonnyal rendelkezett, ha rokkantsági nyugdíját megszünteti? A magánszemély 2006. december 1-jétől heti 35 órás határozatlan időre szóló munkaviszonyt kíván létesíteni, havi 150 000 forint összegű munkabérrel. Kaphatja-e a nyugdíjat és a munkabért együtt? Beszámít-e szolgálati viszonynak a rokkantságban eltöltött 5 év, illetve újból kell-e számolni a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján megállapítható, hogy jelenlegrokkantsági nyugdíjban részesül. Először is le kell szögezni, hogy a Tny-tv.83. §-ában foglaltak értelmében az említett törvény alapján megállapítottnyugellátásról lemondani, azt – mint a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Román nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Magyarországon létesített munkaviszonyából származó jövedelméből fizet-e nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot, illetve nyugdíjas foglalkoztatottnak minősül-e az a Magyarországon élő, 1947. évben született román állampolgárságú férfi, aki a Romániában szerzett szolgálati ideje alapján, az ottani nyugdíjtörvény szerint nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-a értelmében a nemzetközi egyezmény hatályaalá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Amunkaviszonyban foglalkoztatott román állampolgárok társadalombiztosításijogállását a magyar-román szociálpolitikai egyezmény (kihirdetve az 1962...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Álláskeresési járadékra való jogosultság idejének megállapítása

Kérdés: Az álláskeresési járadék jogosultsági idejének megállapításához az álláskereső utolsó négyéves munkaviszonyát veszik figyelembe. Ez a négy év a jogosultságtól visszafelé, tehát pl. 2006. augusztus 1-jétől 2002. augusztus 1-jéig, vagy 2006. augusztus 1-jétől 2002. január 1-jéig áll fenn?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 58. § (5) bekezdés d) pontja értelmében álláskereső:az a személy, aki – a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkelrendelkezik, és– oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat,és– öregségi nyugdíjra nem jogosult, és– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíjösszegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért(kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulékalapjául szolgáló –, a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Öngondoskodás kedvezményei

Kérdés: Megilleti-e az adózót az adójóváírás egymástól függetlenül az önkéntes nyugdíjpénztári, az önkéntes egészségbiztosítási pénztári és a nyugdíj-előtakarékossági befizetések után?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély azöngondoskodás kedvezményeinek teljes kihasználásával adóévenként 220 ezerforint, a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt betöltő magánszemély 280 ezerforint extra megtakarításhoz juthat.Az önkéntespénztári kedvezmény átalakult 2006. évtől. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Mezőgazdasági őstermelő minimum-járulékalapja

Kérdés: Van-e minimum-járulékalapja a mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó jogszabályimódosítások csak 2007. január 1-jétől lépnek hatályba. Ettől az időponttólterjed ki a jelzett személyi körre a biztosítás, kivéve ha– közös őstermelői igazolvány alapján az őstermelő kiskorú, – egyéb jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága

Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezésekértelmében a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind amunkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.
1
141
142
143
162