Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címke:

Tanulmányi szerződés

Kérdés: A dolgozó jövedelmének számít-e, és terheli-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség a munkáltató által tanulmányi szerződés alapján átvállalt oktatás díját? A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási jogviszony alapján kell megfizetnie. Tekintve, hogy ebben az esetben a magánszemélynél jövedelem keletkezik, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot a biztosítottól az általános szabályok szerint le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának tagi jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni, és ha igen, milyen összeg után egy betéti társaság bel- és a kültagja után abban az esetben, ha 2003. szeptembertől felsőfokú oktatási intézmény 0., illetve elsőéves hallgatói?
Részlet a válaszából: […] ...is. Feltéve, hogy tanulmányaikat nappali tagozaton folytatják, a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése alapján társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelmük alapján keletkezik. Jövedelem hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órás foglalkoztatással – legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve a tételes eho-t [Tbj-tv. 27. § és Eho-tv. 6. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címke:

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának k) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított (vagy saját jogú nyugdíjban részesülő) eltartott – a biztosítottal közös háztartásban élő – közeli hozzátartozója, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Járulékalap-nyilatkozat módosítása

Kérdés: Egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású vállalkozó 2004-re a minimálbérnél magasabb járulékalap után vállalta a társadalombiztosítási járulék megfizetését. Időközben egy társas vállalkozás ügyvezetője lett úgy, hogy megbízatását főállású munkaviszony keretében, egyéni vállalkozását pedig 40 órás munkaviszonya mellett látja el. Lehetővé teszi-e jogszabály a Tbj-tv. 29/A. §-a szerinti járulékalap-nyilatkozat módosítását?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály erejénél fogva okafogyottá válik a járulékalapra vonatkozó nyilatkozat. A 29 százalék tb-járulékot, valamint a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot csak az eva alapjának a 4 százaléka után kell megfizetni, arányosan azzal az időszakkal, melytől a foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak minősül, akinek jövedelme (de legalább a minimálbér) után a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni a Tbj-tv. 27. és 28. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
Kapcsolódó címkék:  

Választott tisztségviselő tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve eho-t fizetni egy társadalmi szervezet választott tisztségviselőjének havi 5000 forint összegű tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […] ...a szervezetnek meg kell fizetnie a 29 százalékos tb-járulékot, a tiszteletdíjból pedig le kell vonni és meg kell fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tag: 0,5 százalék), valamint a 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulékot is. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
Kapcsolódó címkék:  

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] ...eléri vagy meghaladja, a munkáltatónak meg kell fizetnie utána a 29 százalékos tb-járulékot, a foglalkoztatottnak pedig a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag: 0,5 százalék), valamint a 4 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulékot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
Kapcsolódó címke:

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] ...tagja esetében a kötelező tagdíj mértékével csökkentett – 2003. január 1-jétől 26,5 százalék nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet többek között az a Magyar Köztársaság területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
133
134
135
149