Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] Kft. többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Orosz állampolgárságú tisztségviselők tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhek terhelik egy orosz-magyar tulajdonban lévő részvénytársaság vezető tisztségviselői közül az orosz IT-, illetve FB-tagoknak kifizetett tiszteletdíjat? Ugyanezen kérdés vonatkozik azokra az orosz megbízottakra, akik tevékenységüket Ausztriában látják el, és a társaság fizeti a megbízási díjukat.
Részlet a válaszából: […] ...naptárinapokra számítva annak harmincadrészét, rájuk a biztosítás kiterjed, és atársadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot utánukteljesíteni kell. A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt a természetesszeméllyel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, utána 29százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot éstermészetesen személyi jövedelemadót kell fizetni. 4 százalékegészségbiztosítási járulék viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Nagyszülő GYES-igénye

Kérdés: Igényelheti-e a GYES-t a nagyobbik, 1 éves gyermek után a rokkantnyugdíjas nagyszülő abban az esetben, ha az édesanya a 2005. március 25-én született második gyermek után szintén csak GYES-re jogosult, mert semmilyen jogviszonya nem volt?
Részlet a válaszából: […] ...Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár, napi 823forint. A gyermekgondozási támogatásban részesülőt nyugdíjjárulék-fizetésikötelezettség terheli, 2003. január 1-jétől a támogatás összegének 8,5százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkant nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni a rokkant nyugdíjas személy 4 órás munkaviszonya alapján kifizetett munkabérből? Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után beleszámít-e a bér az öregségi nyugdíjába?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet szerezhet [Tny-tvr. 24. § (3)bekezdése]. A Tbj-tv. 25. §-a értelmében a saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatott személy nyugdíjjárulék (8,5 százalék) és egészségbiztosításijárulék (4 százalék) fizetésére nem kötelezett. Ugyancsak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget(Tbj-tv. 27. §) érdemben nem befolyásolja (a havi 120 ezer forint jövedelemután 29 százalék tb-járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalékegészségbiztosítási járulék), viszont elveszíti az adójóváírás lehetőségét, ésterheli a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...jár.A járulékfizetési kötelezettsége annyiban módosul, hogy a 29százalék társadalombiztosítási járulék és a 8,5 százalék nyugdíjjárulék,illetve 4 százalék egészségbiztosítási járulék helyett mindössze 5 százalékbaleseti járulék terheli, aminek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékos mértékű egészségbiztosításijárulékot, a 8,5 százalékos mértékű (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5százalék) nyugdíjjárulékot azonban az egyéni járulék naptári évre tervezettfelső határáig le kell vonni. Nyugdíjas megbízott esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.
Kapcsolódó címke:

Örmény állampolgár jogviszonya

Kérdés: Kell-e közterheket fizetni az örmény állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezetői teendőkért kapott díjazás után?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban és milyen díjazásért látja elaz említett tisztséget.Munkaviszony esetén 29 százalék társadalombiztosítási, 8,5százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint 3százalék munkaadói és 1 százalék munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.
1
125
126
127
149