Árbevétellel nem rendelkező őstermelő járulékai

Kérdés: Milyen alap figyelembevételével, és milyen összegű társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie annak az őstermelőnek, aki más módon nem biztosított, és 2006. évben egyáltalán nem volt árbevétele?
Részlet a válaszából: […] ...ennek megfelelőenjárulék fizetésére sem kötelezett. Biztosításából egyenesen következik, hogymegilleti az egészségügyi szolgáltatás, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelménekhiánya miatt viszont szolgálati időt nem szerez. Helyzete hasonlatos azon magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...felső határaeléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az ekho-alap fennmaradó részérealkalmazható a 11 százalékos ekho-mérték.A nyugdíjjárulék-alap napi felső határa 2006-ban napi 17 330forint volt. Amennyiben az érintett jogviszonya június 20-án kezdődött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...(tagdíjat),egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztatónak kell viselnie.Ennek ténye azonban nem változtat azon, hogy anyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem figyelembe veendő a nyugdíj alapjáulszolgáló jövedelem megállapításánál, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...előttirendelkezések szerinti, illetőleg 1998. január 1-jétől a Tbj-tv.-benmeghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó – nyugdíjjárulék-alapotképező – keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Teljes szolgálati időnek számít-e, ha valaki alkalmazottként napi 6, illetve 4 órát dolgozik, de munkabére eléri vagy meghaladja a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...szabály, amely arról rendelkezik, hogy amennyiben abiztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért,nyugdíjjárulék-alapot képező keresete a külön jogszabályban meghatározottminimális bérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel kell lenni az éves felső határra. Jelen esetben a végkielégítés kifizetésére 2005-ben kerültsor, tehát összege a 2005. évi nyugdíjjárulék-alapot növeli. A 2005. évi évesfelső határ 365 nap x 16 440 forint = 6 000 600 forint volt. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Beleszámít-e a járulékfizetési felső határba a más külföldi foglalkoztató által juttatott jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatója átvállalhat –, nyugdíjjárulékot ésegészségbiztosítási járulékot fizet. A jogszabályi hely által előírt nyugdíjjárulék-alapot azéves felső határ megállapításnál természetesen figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a többes jogviszonyú evaalany egyéni vállalkozóra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, és bármennyire is hihetetlen, jelenpillanatban nem adható rá egyértelmű válasz. Ennek megértéséhez először a nemevaalany, heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, egyéni vállalkozókjárulékfizetésével kell foglalkoznunk.Velük kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
35
36
37
41