Kedvezmények a nyugdíj számításánál

Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozó biztosított számíthat-e valamilyen kedvezményre nyugdíjának megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...számíthat.Az öregségi nyugdíj összege – fő szabályként – nem lehet több az alapul szolgáló átlagkeresetnél.Aki viszont a 62. életévének betöltése után a nyugellátás megállapítása nélkül legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és legalább 38...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...és adatszolgáltatási kötelezettséget három területre bonthatjuk: járulékfizetéssel, egészségbiztosítási ellátásokkal, nyugdíjjalkapcsolatos kötelezettségek.A foglalkoztatónak a járulékok tekintetében az alábbi nyilvántartási és adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdoni részesedésére – társas vállalkozóként, pontosabban főfoglalkozású társas vállalkozóként végezte.Rokkantsági nyugdíjba vonulása után semmi kizáró ok nincs arra, hogy az ügyvezetői feladatokat – immár kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a napi 500 forintot), akkor fennáll a biztosítási kötelezettség. Ebben az esetben a járulékalap után meg kell fizetni a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, és szükség szerint a 3, illetve 8 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetési mentesség

Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
Részlet a válaszából: […] ...tartama, a fogva tartás ideje, és végül ha külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíj-biztosítási járulékot fizet. A fenti esetek kivételével a vállalkozásnak, illetve vállalkozónak folyamatosan meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató által átvállalt díj a dolgozó adóköteles jövedelmének minősül. A jövedelem után a foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...alapja – az adóköteles természetbeni juttatás kivételével – egyben az egyéni járulékoknak is az alapja, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés második felével, megítélésünk szerint a juttatás nem veszélyezteti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. Az erre való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete 4 hónap óta nem lényegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Devizakülföldi prémiuma

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság devizakülföldi állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője nagy összegű prémiumot kapott. A kifizetett összeg után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...szociálpolitikai egyezmény hatálya, nem válik biztosítottá. Így a számára kifizetett nagy összegű prémium nem képez 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, 11 százalékos egészségbiztosítási, valamint egyéni járulékalapot.A szociálpolitikai egyezmény hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
369
370
371
372