Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses tevékenység tekinthető önálló és nem önálló tevékenységnek is. Az ismertetett esetben a nem önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabályok szerint történt az oktatói díjból – annak 100 százalékát alapul véve – a jövedelem, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Th-tv. 22. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közös képviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Külföldi napidíj, külföldi kiküldetés

Kérdés: Mi a különbség a külföldi napidíj, illetve a külföldi kiküldetés között? Mi e két jövedelem járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] A "külföldi napidíj" nem más, mint a külszolgálat (munkáltató által elrendelt külföldi munkavégzés), illetve külföldi kiküldetés (a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarországon kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] Az adóelőleg mértékének megállapításához először azt kell tisztázni, hogy milyen végkielégítés kifizetésére került sor. Az Szja-tv. külön szabályokat tartalmaz a törvényben meghatározott mértékű, illetve az állami végkielégítések adózására, és más szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Választott tisztségviselők tiszteletdíja

Kérdés: Önkormányzati tisztségviselőknek havi 15 000 forint tiszteletdíjat irányoz elő a költségvetés. A tisztségviselők azonban nem kérik a tiszteletdíj kifizetését, úgy rendelkeztek, hogy alapítványnak, egyháznak kérik az átutalását. Kell-e járulékot fizetni e tiszteletdíjak összege után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdésében foglaltak szerint a gazdálkodó szervezet választott tisztségviselőjére, mint díjazás ellenében, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, személyesen munkát végző személyre, a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére évi 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyre távolléti díjának 80 százaléka jár [Mt. 137. § (1) és (3) bekezdései]. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Jövedelempótló kártérítés közterhei

Kérdés: Egy munkavállaló – a munkáltató hibájából – 1995-ben üzemi balesetet szenvedett, és ennek következtében munkaképességét 67 százalékban elveszítette. Vállalatunk nagyobb összegű kártérítést fizetett ki egy összegben a számára, illetve megegyezés alapján, havonta – életfogytig – kifizetjük a rokkantnyugdíj és a nettó kereset közötti különbözetet, ami az Szja-tv. I. számú mellékletének 6.2. pontja alapján adókötelesnek minősül. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk van a jövedelempótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Járadék formájában fizetett jövedelempótló kártérítésről van szó, amely a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemnek minősül. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony a Ptk.-ban szabályozott ún. gondossági típusú szerződések alaptípusa. A törvény szövegét idézve:"Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Osztrák állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Helyesen fizetjük-e a 18 százalékos nyugdíj-, a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot és a tételes eho-t az után az osztrák állampolgár után, aki a cégünknél munkavállalási engedély alapján dolgozik, és Ausztriában egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] Magyarország és Ausztria között 2001. január 1-jétől hatályban lévő szociálpolitikai egyezmény alapján a Magyarországon munkát végző osztrák állampolgárok biztosítási kötelezettségét ugyanúgy kell elbírálni, mint a magyar állampolgárokét. Jelen esetben a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
20
21
22