Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Egyéni vállalkozó házastársának jogviszonya

Kérdés: Lehet-e az egyéni vállalkozó férje megbízási jogviszonyban biztosítva a vállalkozónál? A segítő családtag részére fizethető-e a minimálbérnél nagyobb összeg?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtagi körbe a Tbj-tv. 4. § g) pontja szerint az egyéni vállalkozónak az a közeli hozzátartozója tartozik, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] 2004-től alaposan megváltoztak a természetbeni juttatás adózási szabályai. Eddig az adókötelezettséget az határozta meg, hogy a magánszemély milyen formában – pénzben vagy természetben – jut a vagyoni előnyhöz. A pénzbeli jövedelmekre kellett alkalmazni az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen biztosítási formáról van szó, ezért vegyük sorra az egyes lehetőségeket.a) Az első változat: amikor a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Tiszteletdíjban részesülő tisztségviselő jutalmazása

Kérdés: Kaphat-e jutalmat a bérköltség terhére a tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő, és ha igen, milyen járulékok terhelik az ilyen címen fizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] Természetesen semmilyen akadálya nincs annak, hogy a választott tisztségviselő tiszteletdíját a cég esetenként megnövelje. E "jutalom" címén kifizetett összeg – tekintettel az alapjogviszonyra – ugyanúgy tiszteletdíjnak minősül, mint a rendszeresen kapott összeg, melyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Gépjárműoktatók jogviszonya

Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses tevékenység tekinthető önálló és nem önálló tevékenységnek is. Az ismertetett esetben a nem önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabályok szerint történt az oktatói díjból – annak 100 százalékát alapul véve – a jövedelem, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Th-tv. 22. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közös képviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Külföldi napidíj, külföldi kiküldetés

Kérdés: Mi a különbség a külföldi napidíj, illetve a külföldi kiküldetés között? Mi e két jövedelem járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] A "külföldi napidíj" nem más, mint a külszolgálat (munkáltató által elrendelt külföldi munkavégzés), illetve külföldi kiküldetés (a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarországon kívüli tartózkodása, továbbá az előzőekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye

Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] Az adóelőleg mértékének megállapításához először azt kell tisztázni, hogy milyen végkielégítés kifizetésére került sor. Az Szja-tv. külön szabályokat tartalmaz a törvényben meghatározott mértékű, illetve az állami végkielégítések adózására, és más szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
20
21
22