Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt. 30. § (3) bekezdésénekrendelkezése jelenti, mely szerint a vezető tisztségviselő jogviszonyára, ha avezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el, akkor a Ptk. megbízásiszerződésre vonatkozó szabályait megfelelően irányadónak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően kizárólag a nem biztosított személyek számáravan lehetőség. Tehát a 2005. április 15-től fennálló részmunkaidősmunkaviszonya alapján az őstermelő biztosítottnak minősül, és nem kell anyugdíjbiztosítási igazgatósággal kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze

Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottnak a táppénz iránti igényét afoglalkoztatójánál kell bejelentenie.Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nemműködik, akkor a foglalkoztatónak a táppénzre vonatkozó igény elbírálásához"Foglalkoztatói Igazolás"-t (A.3517-6/F/T/Tp.) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Táppénz időtartama I.

Kérdés: Egy korábban biztosítási idővel nem rendelkező biztosított 2004. szeptember 6-án munkaviszonyt létesített havi 67 000 forint munkabérért. 2005. január 5-én és 6-án fizetés nélküli szabadságon volt, 2005. január 7-től jelenleg is keresőképtelen. 2005. február 28-án a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően meddig jogosult táppénzre a biztosított?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, a biztosításijogviszony megszűnését követően 90 napon át. A jogosultsági időtartam megállapításánál nem hagyhatóazonban figyelmen kívül az a szabály sem, hogy aki a keresőképtelenségétközvetlenül megelőző egy évnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz időtartama II.

Kérdés: Mennyi időre kaphat táppénzt az az 1986. április 9-én született dolgozó, aki 2004. december 1-jétől létesített munkaviszonyt egy cégnél, 2005. január 28-ától keresőképtelen beteg, a betegsége súlyos, és kezelése előreláthatólag hosszadalmas időt vesz igénybe? A dolgozó iskolai tanulmányait 2004. június 9-én fejezte be, és 2004. június 24-étől szeptember 21-ig már volt munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság szempontjából a dolgozó 2004.december 1-jétől rendelkezik folyamatos biztosítási idővel. A jogosultság elbírálásánál azonban alkalmazni kell azt aszabályt, hogy a biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak,aki iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
Kapcsolódó címke:

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azirányadó időszak a 2004. január 1-jétől 2005. március 20-ig terjedő időtartam.A biztosítottnak nincs ezen időtartamon belül 180 naptári napi jövedelme, ezérta gyermekgondozási díj összegét a jogosultsága kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Magántervezői tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas magánszemély magántervezői tevékenységéből származó jövedelme után abban az esetben, ha nem vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló jogviszony ismeretében lehetne adni. Ennek hiányában alegvalószínűbb lehetőségek mindegyikét meg kell említenünk:Munkaviszony esetén a kifizetőt 29 százaléktársadalombiztosítási és 3 százalék munkaadói járulék terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elbírálni, kérdéses esetünkben is ezttartjuk valószínűnek. (Ez persze nem zárja ki azt, hogy egyéb jogviszony – pl.munkaviszony – keretében is foglalkoztatható a versenybíró.) A megbízásijogviszonyban állóknál a díjazás öszszegszerűsége dönti el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
Kapcsolódó címke:

Segítő családtag közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni a segítő családtag után? Terheli-e munkaadói, munkavállalói járulék, illetve rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség a részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...munkaadóiés 1 százalék munkavállalói járulékot viszont a segítő családtag jövedelme utánnem kell megfizetni, mert alapjául csak a munkaviszonyból származó jövedelemszolgál. A segítő családtag jövedelme után rehabilitációshozzájárulást fizetni nem kell. Az Ftv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági nyugdíjas vállalkozó munkavégzése

Kérdés: Egy rokkantsági nyugdíjban részesülő II. fokozatú 100 százalékos rokkant egyéni vállalkozónál a munkát 2004-ben alkalmazottja végezte, akinek 2004. december 31-én megszűnt a munkaviszonya. 2005-ben a vállalkozó evaalany lett. Napi hány órában végezhet vállalkozói tevékenységet, hogy rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 30. § (1) bekezdése értelmében a rokkantságinyugdíjra való jogosultság akkor szűnik meg, ha nyugdíjas rendszeresendolgozik, és keresete négy hónap óta nem lényegesen kevesebb annál, mintamelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.
1
311
312
313
361