Beltag nyugdíjba vonulása

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy egy bt. egyetlen beltagja csak akkor tud nyugdíjba menni, ha lemond beltagságáról, illetve az ügyvezetésről?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat.E szabályt a kérdésben említett helyzetre alkalmazva: amennyiben a beltag munkaviszonyban látja el az ügyvezetést – egy beltaggal rendelkező bt. esetében erre csak a társasági szerződés külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eset nem tesz eleget.) Amennyiben nincs szó kiküldetésről, nem gondoljuk, hogy a magyar cég a kéthetes időtartamú munkavégzésre munkaviszonyt létesített, sokkal inkább azt tartjuk lehetségesnek, hogy az indiai magánszemély a kérdéses tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] ...történő minimális járulékfizetés.Ha a kültag személyes munkavégzése elengedhetetlen, akkor célszerűbb (részmunkaidős) munkaviszonyban vagy netán megbízási jogviszonyban alkalmazni. Ha nagyobb "volumenű" foglalkoztatása szükséges, akkor viszont érdemes heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Mi a különbség egy heti 36 órás biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó 2013 első, illetve második félévi járulékfizetési kötelezettsége között?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének a) pontja, amely alapján a jelzett időpontig az átalányadózó egyéni vállalkozóra nem vonatkozott a heti 36 órás munkaviszony megléte esetén a havi minimális járulékfizetés alóli mentesség.Tehát míg június 30-ig a heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kiegészítő tevékenységű tag baleseti táppénze

Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a személy, akit egy kft. munkaviszonyban működő tagjaként 2013 januárjában üzemi úti baleset ért, ami miatt több hónapon keresztül baleseti táppénzben részesült, 2013. július 1-jétől nyugdíjba vonult, ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű tagként működik közre a társaságban, és szeptembertől a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemi baleset érte.Jelen esetben viszont már – noha a foglalkoztató ugyanaz a kft. – másik jogviszonyról van szó, hiszen az érintett munkaviszonya megszűnt, és kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként dolgozik tovább. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Táppénz alapja, időtartama

Kérdés: Meddig jogosult táppénzre és mi lesz az ellátás alapja annak az 1994. július 27-én született munkavállalónak az esetében, aki iskolai tanulmányait 2013. május 27-én fejezte be, 2013. július 1-jétől állt munkaviszonyban, és 2013. július 23-tól jelenleg is keresőképtelen? A munkavállaló szerződés szerinti munkabére havi 180 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben alkalmazni kell az Eb-tv. 46. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, amely szerint a biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] 2013-ban több változás is történt a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra vonatkozóan, amelyek részben július 6-ától, részben július 15-étől hatályosak.Július 15-étől főszabály, hogy az ellátások naptári napi átlagának kiszámításánál csak az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Betegszabadság napközbeni megbetegedés esetén

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy tanár az első két órájának megtartása után rosszul lett, elment orvoshoz, aki aznapra keresőképtelen állományba vette? Betegszabadságot kell elszámolni erre a napra?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban, akár az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusról van szó, a betegszabadságra mindkét esetben az Mt. szabályait kell alkalmazni. A betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:

Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munka­­idő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Részlet a válaszából: […] ...00.00 órájától 24.00 órájának végéig tart, a 3 és 4 műszakos vagy egyébként folyamatos, illetve folytonos üzemekben azonban – hacsak munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek megállapodása másként nem rendelkezik – a pihenőnap az ezt követő munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények betegszabadság idején

Kérdés: Érvényesíthetők a betegszabadság idejére járó juttatásból a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...személy, valamint a tartósan álláskeresők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is a kifizetőt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból lehet igénybe venni, mégpedig a bruttó munkabér adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.
1
179
180
181
362