Ausztrián áthaladó sofőr

Kérdés: Melyik ország szabályai szerint kell levonni és megfizetni a járulékokat az Ausztriába belépő gépkocsivezetők esetében, tekintettel arra, hogy 2017. január 1-jétől kötelező számukra az osztrák minimálbért megadni, és a ZKO3 nyomtatványon be kell jelenteni őket?
Részlet a válaszából: […] ...áthaladó sofőr igazolni tudja: kiküldetése alatt a munkabére eléri az osztrák minimálbért. Ehhez a gépkocsivezetőnél kell lennie a munkaszerződésnek, illetve a bérbesorolásra vonatkozó dokumentumoknak.Mindez azonban a sofőr társadalombiztosítási jogállását nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Külföldi pénznemben kapott munkabér

Kérdés: Milyen árfolyammal kell átszámítani egy Dániában is dolgozó munkavállaló dán koronában megadott munkabérét? A munkavállalót magyar munkaszerződéssel alkalmazzák, Magyarországon végzi a munkát (otthonról), és havi egy hetet fog Dániában tölteni. A dolgozó minden költségét a dán foglalkoztató állja.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a magyar jog hatálya alá tartozó munkavállalóról van szó, aki után idehaza kell megfizetni a járulékokat, amelyek alapja az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem.Ezt azért fontos leszögeznünk, mert a Tbj-tv. R. 16. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...és nem befolyásolja, hogy a vezető tisztségviselő tagja a társaságnak vagy nem, tehát a beltag minden további nélkül köthet munkaszerződést a saját társaságával. Ebben az esetben természetesen az Mt. minden egyes szakaszát alkalmazni kell a foglalkoztatás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
Részlet a válaszából: […] ...munkakör. A munkavállaló ilyenkor mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének teljesítése alól, ugyanakkor a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás tilalma miatt a munkáltató is mentesül a foglalkoztatási kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

CSED-jogosultság

Kérdés: Jogosult CSED-re az a kismama, aki 2015. március 11-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, és ismételten várandós, a szülés várható időpontja 2017. január 5., a munkáltatója azonban időközben megszüntette a jogviszonyát? A?munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a munkaviszony megszüntetéséről, és a kilépőpapírokat sem adta ki a részére. Ha nem jogosult a második babával CSED-re, akkor milyen jogorvoslati lehetősége van?
Részlet a válaszából: […] ...alatt, ezért a munkaviszony megszüntetésével mindenképpen jogellenesen járt el, kivéve azt az esetet, ha a munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel állt jogviszonyban.Amennyiben a munkaügyi bíróság a jogviszony jogellenes megszüntetését állapítja meg, s a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Általánostól eltérő munkarend

Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkaszerződés tartalma cím alatt a munkaidőt illetően annyiban rendelkezik, hogy a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Az általános teljes napi munkaidő napi 8 óra. A felek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Garantált bérminimum

Kérdés: Figyelembe vehető a kereset részeként a 30 százalékos bérpótlék annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabérben megállapított munkabérét tartalmazza a munkaszerződés, de az összes többi bérelem a munkáltatónál hatályos kollektív szerződésben van rögzítve? A munkavállaló munkaszerződésben meghatározott órabére nem éri el a 2017. évi garantált bérminimumot, de a keresete garantált részét képező pótlékkal kiegészítve már igen. Meg kell emelni a fizetést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. előírja, hogy alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Ebből az következik, hogy nem a munkavállaló bérjellegű juttatásainak összesen, hanem az alapbérnek önmagában kell elérnie a kötelező legkisebb munkabér összegét. A kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...találhatjuk meg nevesítetten a kiküldetés, kirendelés, átirányítás definiálását, szabályait. E jogintézményeket lefedő szabályok a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt találhatók meg. Az Mt. itt szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Iskolaszövetkezet tagja

Kérdés: Milyen munkajogi előírások vonatkoznak az iskolaszövetkezet és tagja között létrejött munkaviszonyra?
Részlet a válaszából: […] ...alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra az Mt. a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
30
31
32
86