Találati lista:
101. cikk / 111 Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés
Kérdés: Hivatkozhat-e munkaügyi ellenőrzés az Mt. I-IV. munkaügyi kapcsolatok fejezetére és annak kiterjesztésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által abban az esetben, ha az illető gazdasági társaságnál nincs szakszervezet? Helyesen alkalmazza-e egy szakszervezettel nem rendelkező 15 fős építőipari cég az Mt. harmadik része alatti, munkaviszonyra vonatkozó fejezeteket?
102. cikk / 111 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
103. cikk / 111 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
104. cikk / 111 Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
105. cikk / 111 Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után
Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
106. cikk / 111 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
107. cikk / 111 Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?
Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
108. cikk / 111 Nyugdíjas személy munkaviszonya
Kérdés: Járulékköteles-e a munkaviszony keretében heti 5 órában foglalkoztatott nyugdíjas takarítónő havi 14 300 forintos munkabére?
109. cikk / 111 Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén
Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
110. cikk / 111 Beteg gyermek ellátásai
Kérdés: 1984. október 28-án született középsúlyos értelmi fogyatékos, árvaellátásban részesülő gyermek közoktatási intézményben folytatott tanulmányait előreláthatóan 2003. június 15-én fejezi be. 2002. október 28-án betöltötte 18. életévét, ekkortól saját jogán kapja a felemelt összegű családi pótlékot. A felülvizsgálatát végző OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint munkaképessége 67 százalékos mértékben csökkent. Jogosult lesz-e továbbra is árvaellátásra, kaphat-e családi pótlékot, illetve rokkantsági nyugdíjat?
