40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az igénylő rokkantsági nyugdíjra valóban nem jogosult. Csakfeltételezzük – mert a kérdésben nem szerepel –, hogy az elsőfokú határozatellen fellebbezést nem nyújtott be. Amennyiben a jogorvoslati határidő márlejárt, állapotrosszabbodásra hivatkozással újabb rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől az egészségkárosodást szenvedettszemélyek számára új társadalombiztosítási nyugellátás került bevezetésre. A Rj-tv. rendelkezései alapján rehabilitációs járadékra azjogosult, aki – 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. átmeneti szabályai között találjuk a felvetettprobléma megoldását. Az említett jogszabály 30. §-ának (5) bekezdése értelmébena 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél anyugellátás melletti keresőtevékenység korlátozására 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az az 58 éves biztonsági őr, akinek 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, és jelenlegi munkahelyén nem tudja a munkáját ellátni?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől megváltoztak az átmeneti járadék,rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodásijáradékának igénybevételére vonatkozó szabályok, a megváltozott munkaképességűdolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés

Kérdés: Hivatkozhat-e munkaügyi ellenőrzés az Mt. I-IV. munkaügyi kapcsolatok fejezetére és annak kiterjesztésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által abban az esetben, ha az illető gazdasági társaságnál nincs szakszervezet? Helyesen alkalmazza-e egy szakszervezettel nem rendelkező 15 fős építőipari cég az Mt. harmadik része alatti, munkaviszonyra vonatkozó fejezeteket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza az ún. kiterjesztett hatályú kollektívszerződések intézményét [Mt. 34. § (1) bek.]. E szerint a kollektív szerződésegészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter – a felekegyüttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Órabér megállapítása a minimálbérnél alacsonyabb összegben

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a besorolási órabért a minimálbérnél alacsonyabb összegben (200 Ft/óra) állapítsa meg a munkáltató abban az esetben, ha a minden hónapban járó forgalmi jutalék összegével és a pótlékokkal kiegészített jövedelem már meghaladja a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] 2005. január 1-jétől a 327/2004. Korm. rendelet 2. § (1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a teljes munkaidőbenfoglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezőlegkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és órabér alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után

Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
Részlet a válaszából: […] A Cst. 12. § szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,a) aki az igénylő háztartásában él, ésaa) akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
9
10
11