Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalók jövedelmi korlátja

Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott jövedelemkorlát azokra a dolgozókra, akiknek munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 százalékos, rendszeres szociális járadékban részesülnek, és mellette 4, 6, illetve 8 órában munkaviszonyban állnak?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállalókra még ennél is szigorúbb szabályokvonatkoznak. A 387/2007. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének d) pontjaértelmében a járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kellszüntetni a járadékra jogosult keresőtevékenysége esetén, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Szociális járadékban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Valóban megszüntetik-e a szociális járadék folyósítását egy 40 százalékban megváltozott munkaképességű járadékban részesülő személy esetében, ha munkát vállal, és a keresete meghaladja a minimálbér 80 százalékát?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől lépett hatályba a 387/2007. Korm.rendelet, ami – többek között – a rendszeres szociális járadékra vonatkozószabályokat is megváltoztatta.Elöljáróban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fenti jogszabályaz új szabályozásra való felkészülés érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Garantált bérminimum vizsgálata

Kérdés: Vizsgálhatja-e a munkaügyi ellenőr a szakképesítésnek megfelelő garantált bérminimum megfizetését, vagy ezt csak a munkaügyi bíróság teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A felügyelőségnek természetesen jogában áll a mindenkoriminimálbér és az esetleges egyéb munkabér összegével kapcsolatos problémákvizsgálata. A garantált bérminimum megfizetésének vizsgálatára irányulómunkaügyi ellenőrzések során a tényállás feltárásánál, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Akkreditált munkahelyen dolgozó rokkant munkavállalók jövedelme

Kérdés: Valóban le kell-e mondaniuk valamelyik jövedelmükről azoknak az 50-100 százalékos rokkant munkavállalóknak, akik egy kiemelten akkreditált munkahelyen dolgoznak, ha a havi összevont jövedelmük meghalad egy bizonyos összeghatárt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés pontos megválaszolásához azt kellene tudnunk, hogyaz említett munkavállalók konkrétan milyen ellátásban részesülnek, hiszen azemlített 50-100 százalékos "rokkantság"(egészségkárosodás) többféle lehetőségetis sejtet.Vegyük tehát sorra a lehetséges ellátásokat!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az igénylő rokkantsági nyugdíjra valóban nem jogosult. Csakfeltételezzük – mert a kérdésben nem szerepel –, hogy az elsőfokú határozatellen fellebbezést nem nyújtott be. Amennyiben a jogorvoslati határidő márlejárt, állapotrosszabbodásra hivatkozással újabb rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől az egészségkárosodást szenvedettszemélyek számára új társadalombiztosítási nyugellátás került bevezetésre. A Rj-tv. rendelkezései alapján rehabilitációs járadékra azjogosult, aki – 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] Az Rj-tv. átmeneti szabályai között találjuk a felvetettprobléma megoldását. Az említett jogszabály 30. §-ának (5) bekezdése értelmébena 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél anyugellátás melletti keresőtevékenység korlátozására 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az az 58 éves biztonsági őr, akinek 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, és jelenlegi munkahelyén nem tudja a munkáját ellátni?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől megváltoztak az átmeneti járadék,rendszeres szociális járadék és a bányász dolgozók egészségkárosodásijáradékának igénybevételére vonatkozó szabályok, a megváltozott munkaképességűdolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés

Kérdés: Hivatkozhat-e munkaügyi ellenőrzés az Mt. I-IV. munkaügyi kapcsolatok fejezetére és annak kiterjesztésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által abban az esetben, ha az illető gazdasági társaságnál nincs szakszervezet? Helyesen alkalmazza-e egy szakszervezettel nem rendelkező 15 fős építőipari cég az Mt. harmadik része alatti, munkaviszonyra vonatkozó fejezeteket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza az ún. kiterjesztett hatályú kollektívszerződések intézményét [Mt. 34. § (1) bek.]. E szerint a kollektív szerződésegészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter – a felekegyüttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.
1
9
10
11