59 cikk rendezése:
11. cikk / 59 GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?
12. cikk / 59 Ügyvezetők jogállása
Kérdés: Milyen minimum-járulékalap után kell megfizetni a járulékokat egy kft. egyik ügyvezető tagja után, aki ténylegesen is ellátja a vezetői feladatokat? Be kell jelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon a másik tagot is, aki a társasági szerződés szerint szintén ügyvezető, de ténylegesen nem végzi a tevékenységet, és máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Kell fizetni valamilyen közterhet ez után a tag után?
13. cikk / 59 Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
14. cikk / 59 Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Keletkezik-e a kivétkor többletfizetési kötelezettsége annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2011-ben havonta a garantált bérminimum összege után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, jövedelmet nem vesz fel minden hónapban, de év végén szeretne nagyobb összegű jövedelmet kivenni, amely kevesebb az éves kifizetett járulékalapnál?
15. cikk / 59 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
16. cikk / 59 Táppénzen lévő társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot abban az esetben, ha egy társas vállalkozó táppénzen volt? A foglalkoztató a minimum-járulékalapot csökkenti a táppénzes napok számára eső járulékalappal (71 500 forint: 30 nap x 5 nap = 11 917 forint), így 59 583 forint lesz a járulékalap, a NYENYI program viszont ebben az esetben hibát jelez, és a fennmaradó naptári napokra számítja az alapot (71 500 forint: 30 nap x 26 nap), így viszont 61 967 forint?
17. cikk / 59 Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása
Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
18. cikk / 59 Főfoglalkozású társas vállalkozó betegsége
Kérdés: Betegsége esetén megilleti-e tagi jövedelem azt a főfoglalkozású társas vállalkozót, aki havi rendszerességgel vesz fel jövedelmet, amelyből az egyéni járulékok és a vállalkozói járulék levonásra kerül? Amennyiben igen, fel kell-e tüntetni a táppénzes időszakot a jövedelemmel el nem látott időtartamnál a "jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nyomtatványon?
19. cikk / 59 Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka
Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
20. cikk / 59 Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
