Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...személy az 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adó-fizetési felső határ).A törvény szövegezése tehát nem tesz említést arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Ekho szerinti adózás

Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
Részlet a válaszából: […] ...törvény a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában (tehát az általános szabályok szerint adózott) meghatározott éves jövedelme eléri a minimálbér 12-szeresét.Azonban aki ennél alacsonyabb összegű "normál módon" adózott jövedelemmel rendelkezik, szintén nincs kizárva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Őstermelő járulékalapja

Kérdés: Elegendő a minimálbér alapulvételével megfizetnie a járulékokat annak az őstermelőnek, akinek az előző évi bevétele 20 százalékának egy tizenketted része magasabb összeg, mint a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] ...20 százalékának a tizenketted része, amely az említett összeget meghaladó bevétel esetén lesz több, mint a 2019. évben érvényes minimálbér 149?000 forintos összege.Az említett járulékalapot nem maximalizálja a jogszabály, így összege adott esetben meghaladhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján végezhet munkát.Ugyanakkor a hallgatót e jogviszonya alapján csak akkor illeti meg kötelezően juttatás – havonta leg-alább a minimálbér 65 százaléka –, ha a gyakorlat egybefüggő ideje a 6 hetet eléri. A szakmai gyakorló-hely saját belátása szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdésében foglaltaknak (hiszen nem folytatja a tanulmányait), így a szociá-lis hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a minimálbér (garantált bérminimum) összege, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az e tevékenységből származó havi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor kiterjed rá a biztosítás. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Kft.-tulajdonos munkaszerződése

Kérdés: Köthet munkaszerződést a saját vállalkozásával az ügyvezetésen kívül egyéb tevékenységre is egy kft. 75 százalékos tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatásnak, és semmilyen indokkal nem köthető ki a munkavállaló ingyenes munkavégzése. Be kell tartani a munkaidőre, a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat, valamint az Mt. egyéb előírásait is.A kft. tagja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Ellátások második gyermek után

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előző – öt évig tartó – munkaviszonya 2018. december 31-én szűnt meg, első gyermeke után 2019. február 11-ig GYES-ben részesült, második gyermekét 2019. július végére várja, és 2019. május 3-tól veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen? Amennyiben jogosult az ellátásokra, mi lesz az alap, illetve alkalmazható ebben az esetben a kedvezményszabály?
Részlet a válaszából: […] ...2019. április 30-ig nincs sem 180, de még 120 napi jövedelme sem, ezért a CSED naptári napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze, 2019-ben 9933,33 forint, ha a tényleges naptári napi jövedelme ezt az összeget eléri. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi kedvezmény

Kérdés: Véglegesnek tekinthető a munkavállaló személyi kedvezményre való jogosultsága abban az esetben, ha eltávolították mindkét petefészkét rosszindulatú daganat miatt, egyéb kezelésekben is részesült, és a felépülés után a leletei már negatívak? Jogosult továbbra is a kedvezményre a negatív lelet kiadása után, tekintettel a petefészek eltávolítására, vagy a negatív lelet egyben a kedvezmény megszűnését is jelenti?
Részlet a válaszából: […] ...a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2019-ben 7450...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címke:
1
…
58
59
60
…
211