GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] ...jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és– a munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét (2019. évben ez az összeg 1 430 000 forint).Az Mt. alapján a felek eltérő megállapodása hiányában– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása

Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – a napi 4 órát, a rehabilitációs ellátást pedig akkor, ha a jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...A kedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2019-ben 298 000 forint) 17,5 százalékával. Máshogy fogalmazva: a munkáltatónak nem kell szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíjpénztári befizetések egyházi személyek részére

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség keletkezik egy bejegyzett egyház által az egyházi személyek részére teljesített önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után? Az érintettek után a jogszabályban előírt járulékok elszámolásra és megfizetésre kerültek.
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv., mind pedig a Tbj-tv. az általánostól eltérő szabályokat állapít meg. A Szocho-tv. 8. §-ának (2) bekezdése az adóalapot a minimálbér összegében határozza meg abban az esetben, ha a jogviszony, illetve a fizetési kötelezettség a hónap minden napján fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi időre lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, szeptember 11-én reggel az otthonában balesetet szenvedett, amelynek következtében eltört a bokája, 14 nap kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen? A gyógyulás valószínűleg több hónapot vesz igénybe. Mi lesz az ellátás alapja ebben az esetben? A dolgozó korábbi 10 éves munkaviszonya 2017. szeptember 30-án szűnt meg, mert 2017. október 1-jétől ápolási díjat igényelt, melyben 2019. június 10-ig részesült.
Részlet a válaszából: […] ...alapját az Eb-tv. 48. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozva a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani. Ha a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el, a táppénz naptári napi alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

GYET-ben részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelensége esetén jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, akinek a harmadik gyermeke 2018. november 4-én töltötte be a 3. életévét, november 5-től GYET-ben részesül, amelynek folyósítása alatt 2019. augusztus 1-jétől napi négy órában visszament dolgozni, és október 4-étől keresőképtelen? A GYES folyósításának megszűnését követően a munkáltató még két évig engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakat kell alkalmazni. Figyelembe véve a hivatkozott törvényi szakaszt, a táppénz alapja a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér, ha a tényleges kereset a minimálbér összegét eléri. Ha a keresete a minimálbér összegét nem éri el, a táppénz alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Nyugdíj összege

Kérdés: Jelentősen változtathat a várható nyugdíj összegén egy újonnan létesített főállású munkaviszony annak a jelenleg 62 éves férfinak, aki 47 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, és már egy éve nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kérdésben említett személy ezt megelőzően átlag feletti jövedelemmel rendelkezett, és jelenleg csak alacsony munkabérrel (például minimálbéres vállalkozóként vagy kisadózóként) tudna dolgozni, akkor a nyugellátása várható összegének szempontjából,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.
Kapcsolódó címke:

Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege

Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
Részlet a válaszából: […] ...magasabb jövedelemmel rendelkező biztosított havi nyugellátása alacsonyabb lesz abban az esetben, ha az utolsó néhány évében csak a minimálbér vagy az alatti jövedelem után fizet járulékot, mintha egyáltalán nem fizetne.A vázolt eset tipikus példája ennek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen értelmezi a szabályokat az a mezőgazdasági őstermelő, aki havi 50 ezer forint alapján fizet 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hogy az 1958-as bevallásban nem kell szociális hozzájárulási adót megállapítania, illetve amennyiben 2019-ben a jövedelme nem haladja meg a 4 millió forintot, és egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor évi 600 ezer forintos járulékalapra tekintettel lényegében 0 forint lesz a szociálishozzájárulásiadó-alapja?
Részlet a válaszából: […] ...is terhel: azaz tevékenységük kezdőnek minősül, vagy előző évi bevételük a 8 millió forintot meghaladta, illetve a minimálbérnél magasabb összegű járulékfizetés vállalásáról nyilatkoztak.A kérdésben említett mezőgazdasági őstermelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az adófizetési felső határig, tehát mindaddig terheli az osztalékjövedelem után, amíg a tárgyévi jövedelme el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét [Szocho-tv. 2. § (2) bekezdés].Amikor a kifizető osztalékot fizet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
1
53
54
55
209