Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen megállapítható lesz.Ebben az esetben az ellátás alapja az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdése értelmében a minimálbér kétszerese, tekintettel arra, hogy a jogosultság kezdőnapját (amely jelen esetben a szülés napja lesz) közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Több ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy egyéni vállalkozó, aki egy-idejűleg gyermekgondozást segítő ellátásban és GYED-ben részesül, vagy csak abban az esetben nem kell a minimálbér alapján járulékot fizetnie, ha nem folytatja személyesen a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a GYED folyósítása alatt az egyéni vállalkozó feltétel nélkül mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, míg a gyermekgondozást segítő ellátás (korábbi nevén GYES) folyósításának a tartama alatt csak abban az esetben, ha személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Mezőgazdasági őstermelő biztosítása

Kérdés: Miért nem terjedt ki a biztosítás 2018. január-április hónapokban arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki az elmúlt 5 évben a minimálbér alapulvételével rendben megfizette a járulékokat, de a nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjára vonatkozó igényét elutasították a kérdéses időszak hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 16. pontja értelmében mezőgazdasági őstermelőnek az Szja-tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy minősül. Az említett jogszabályi hely alapján az őstermelői státusznak feltétele az őstermelői tevékenységből származó bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Munkaidő készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek mértékéhez viszonyítva a részmunkaidő megállapítása történt.A magasabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére (garantált bérminimuma) megegyezik az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. Ez azt jelenti, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell minimumjárulékot fizetni 2020. július 1. után egy egyszemélyes kft. ügyvezetője után, aki ingyen látja el tevékenységét, és mellette egy másik kft.-ben heti 2 órás munkaviszonyban szintén ügyvezető?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz a korábbiaktól eltérő előírásokat.Ugyanakkor munkaviszonyában szeptember 1-jétől – a korábbiaktól eltérően – legalább a minimálbér 30 százalékának alapulvételével meg kell fizetni utána a társadalombiztosítási járulékot, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben,b) tag esetén a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címke:

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] ...szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a járulékfizetési alsó határ, azaz a minimálbér 30 százaléka (2020-ban 48 300 forint) után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ekhós munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...27. §-ának (2) bekezdése alapján a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ). Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
Részlet a válaszából: […] ...esetben ugyanaz: amennyiben az érintett havi tiszteletdíjából származó jövedelem (amely megegyezik a tiszteletdíj összegével) eléri a minimálbér 30 százalékát (tehát 2019-ben a 147 000×30 százalék = 44 100 forintot, míg 2020-ban a 161 000×30 százalék = 48 300 forintot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.
1
45
46
47
209