Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...kia biztosítás (feltételezve persze, hogy az igazgatótanácsi térítések összege eléria biztosításra előírt összeghatárt, azaz a minimálbér 30 százalékát). A Tbj-tv. 56/A. §-a alapján amennyiben a munkavállalót egymás tagállambeli székhelyű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ekho adózási mód választása

Kérdés: Mire kell leginkább odafigyelnie annak a magánszemélynek, aki az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését szeretné választani?
Részlet a válaszából: […] ...mód – az egyéb feltételekfennállása mellett – akkor alkalmazható, ha a közterhek megfizetése a hónapelső napján érvényes havi minimálbér után az általános szabályok szerintmegtörtént. Az ekhót választani szándékozó magánszemélynek tehátrendelkeznie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni, illetve hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget a munkavállaló részére megtérített 300 ezer forint összegű iskolarendszerű képzés költségei után?
Részlet a válaszából: […] ...képzés költségének átvállalásából származó bevételt– a jogszabályban taglalt egyéb feltételek fennállása esetén – a minimálbér kétés félszereséig nem kell jövedelemként figyelembe venni. Az e feletti rész – tehát jelen esetben 300 000-2,5 x 71 500=...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő nyugdíj-biztosítási ésnyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető napok és a megállapodásnapján érvényes minimálbér harmincadrészének szorzata, a fizetendőnyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék mértéke 33,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Nappali tagozatos főiskolás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei lesznek egy nappali tagozatos főiskolai hallgatónak abban az esetben, ha vállalkozói igazolványt vált ki?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói kivét összege(átalányadó-alap) után a főiskolás egyéni vállalkozót az általános mértékkelszámított járulékok – a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26százalék, az a fölötti rész után 29 százalékos társadalombiztosítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Táppénz számfejtése

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz összegét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2001-től dolgozik a cégnél, 2009. augusztus 3-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, ez évben még 2 nap betegszabadságra jogosult, és 2009. május 6-tól május 15-ig a négyéves beteg gyermekének ápolása miatt gyermekápolási táppénzt vett igénybe? A GYÁP alapjául szolgáló naptári napi jövedelme 16 750 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt50 százalék azzal, hogy a táppénz egy naptári napra járó összege nem haladhatjameg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 400 százalékának, abiztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékánakharmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...visszaadásáig – attólfüggetlenül, hogy folytat-e vállalkozói tevékenységet – a fizetendő társadalombiztosításijárulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék,az e fölötti rész után 29 százalék, ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízásos jogviszony elismerése szolgálati időként

Kérdés: Beleszámít-e majd a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe egy kft.-nél megbízási szerződés alapján munkában töltött időszak?
Részlet a válaszából: […] ...végzi, akkor minősül biztosítottnak, amennyiben az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri aminimálbér (2009. évben 71 500 forint) harminc százalékát, illetőleg naptárinapokra annak harmincadrészét. Tehát abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
Kapcsolódó címkék:  

Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: 63 éves nyugdíjas vagyok. Vállalhatok-e úgy munkát, hogy az öregségi nyugdíjamat ne kelljen szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] ...és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét (éves keretösszeg). Az éves keretösszeg elérését követő hónapelső napjától az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló keresetének bejelentése

Kérdés: Mely esetekben és milyen módon kell bejelentenie a folyósító szerv felé a rokkantsági nyugdíj melletti keresetét az ellátásban részesülő munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...új szabály szerint a jogosultság esetlegesmegszüntetésének vizsgálatánál már a bruttó keresetekre kell figyelemmel lenni,tehát a minimálbér összegét, illetve a nyugellátás összegének kétszeresét ahathavi bruttó kereset átlaga nem haladhatja meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
1
133
134
135
209