Megbízási díj figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Mit tegyen az a magánszemély, aki több megbízási díjára vonatkozóan is késedelmesen kapott jövedelemigazolást, és emiatt nem állította be ezeket a jövedelmeket a személyijövedelemadó-bevallásába? Okozhat-e ez problémát a nyugdíja megállapítását illetően?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. Az említett megbízási díj csak akkor nem kerülne figyelembevételre a nyugellátás megállapítása során, ha a 08-as bevallásba a foglalkoztató elmulasztotta volna beállítani azt, vagy – és ez is egy reális lehetőség – ha a helyes bevallás ellenére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.
Kapcsolódó címke:

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A megbízásra vonatkozó szabályokat a Ptk. 6:272-6:280. §-ai tartalmazzák.Megbízási szerződés alapján a megbízott elsődlegesen a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó pedig megbízási díj megfizetésére köteles. A törvény azonban ismeri és elismeri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a nyugdíj folyósításának szünetelését kéri, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Megbízási jogviszonyban közreműködő tag közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes kft., amely az egyik ügyvezetésre nem jogosult, megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja után semmilyen járulékot nem fizet, tekintettel arra, hogy semmilyen díjazásban nem részesül? A tag máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal, ezért saját maga után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az említett – ügyvezetésre nem jogosult – tag nem társas vállalkozóként, hanem megbízási jogviszony keretében vesz részt a társaság tevékenységében, és a biztosítási kötelezettsége is ennek megfelelően kerül elbírálásra. Megbízási díja 0 forint (amire a Ptk. 6:280....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
Kapcsolódó címke:

Kft. megbízott ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amelyik a 'T1041-es bevalláson a választott tisztségviselőket jelölő 1210-es kódon jelenti be az ügyvezetőt, aki nem tagja a társaságnak, és megbízási jogviszonyban látja el a feladatait? A megbízási díj számfejtése során nem alkalmazzák a 10 százalékos költséghányadot, és nem vonják a munkaerő-piaci járulékot sem. Nagyon helytelen volt a korábbi gyakorlat, amikor alkalmazták a költséghányadot, és megbízási jogviszonyként 1202-es kóddal jelentették be az ügyvezetőt? Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma a Ptk., illetve az Szja-tv. vonatkozó előírásai közötti ellentmondásból adódik. A Ptk. 3.112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében a rehabilitációs pénzbeli ellátást szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott kereső­tevékenységet folytat, és heti munkaideje a 20 órát eléri. Ebből az előírásból célszerű kiindulni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Erzsébet-utalvány és más béren kívüli juttatások megbízott részére

Kérdés: Alkalmazhatóak a béren kívüli juttatásra ­vonatkozó adózási szabályok abban az esetben, ha egy cég a folyamatos megbízási szerződés alapján foglalkoztatott magánszemélyek részére a rendszeres megbízási díj mellett Erzsébet-utalványt és helyi­bérlet-juttatást is kíván adni?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos adózási szabályok az Szja-tv. 71. §-ában találhatók. A béren kívüli juttatásoknak a munkáltató által adott juttatások minősülnek. Béren kívüli juttatások tekintetében munkáltatónak az Szja-tv. 3. §-ának 14. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Diák foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kisvállalkozás heti 8-12 órában szeretne foglalkoztatni egy középiskolás diákot adminisztrációs tevékenységre, aki már elmúlt 18 éves és árvaellátásban részesül, amit nem szeretne elveszíteni? Van valamilyen kereseti korlát ebben az esetben az ellátásra, illetve a tanulói jogviszonyra tekintettel? A foglalkoztatás nem szakmai gyakorlat vagy szünidei munka keretében, hanem rendszeresen történne.
Részlet a válaszából: […] A diákok alkalmazása során, legyen szó megbízásról vagy munkaviszonyról, adó- és járulékfizetési szempontból – az iskolaszövetkezeten keresztül történő alkalmazás kivételével – az általános szabályokat kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a diákra kiterjed a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási jogviszonyban lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozóra előírt minimumjárulékokat az után az ügyvezető után, aki nem tagja a társaságnak, megbízás alapján látja el a feladatait 0 forint megbízási díj ellenében, és mezőgazdasági őstermelőként a tárgyévet megelőző év bevétele alapján fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) 5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaság tevékenységében történő személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Helyesen járt el az egyszemélyes kft. ügyvezetője jogviszonyának meghatározásában a cég 2009 és 2011 között, ha a vezető tisztségviselő a feladatok ellátásáért nem vett fel jövedelmet, a bejelentése pedig személyesen közreműködő tagi jogviszonyként történt, tekintettel arra, hogy a cégben művezetőként tevékenykedett? A személyes közreműködési kötelezettség nem szerepelt a társasági szerződésben.
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság ügyvezetője 2007. szeptember 1-jétől a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében e tevékenységét– a megbízásra vonatkozó szabályok szerint, vagy– munkaviszonybanláthatta el, azzal, hogy az egyszemélyes kft. tagja csak a társasági szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.
1
14
15
16
35