Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] A Mt. szabályai különbséget tesznek a munkaviszonymegszűnése és megszüntetése között. A munkaviszony megszűnése azt jelenti, hogya felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, a meghatározott objektívkörülmények beálltával, automatikusan megszűnik. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Felmondás megváltozott munkaképességű munkavállalónak

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet 1. § (2) bekezdésbenfoglalt rendelkezése értelmében a megváltozott munkaképességű dolgozókfoglalkoztatásának biztosítása – az e rendeletben megfogalmazott kivételekkel -annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Garantált minimálbér alkalmazása

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CLIV. tv. 3. §-a módosította az Mt. 17. § (1)bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. A módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt

Kérdés: Mennyi ideje van a munkáltatónak az elszámolásra és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos iratok kiadására abban az esetben, ha a próbaidő alatt egy nézeteltérés miatt hazaküldte a munkavállalóját, és a továbbiakban nem kíván vele dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 87. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a próbaidő alatt a munkaviszony megszüntethető azonnali hatállyal. AzMt. 87. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkaviszonymegszüntetésére irányuló megállapodást, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Csoportos létszámleépítés

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással új cég jön létre, mely jogutódja lesz a kft.-nek. A kiválással 25 fő átkerül az új cégbe. A csoportos létszámleépítés szabályait kell-e alkalmazni, ha a kft. átlagos létszáma kb. 115 fő, és van-e jelentési kötelezettség a munkaügyi központ felé abban az esetben, ha a két munkáltató külön megállapodásban rendelkezik arról, hogy az átvett dolgozók kft.-nél eltöltött munkaviszonyát elismerik, és ugyanabban a munkakörben alkalmazza őket az új cég? Csoportos létszámleépítésnek számít-e a kiválás abban az esetben, ha a két cég között nincs megállapodás?
Részlet a válaszából: […] Az új Gt. 67.§-ában foglalt rendelkezések értelmében jogutóddal szűnik meg a társaságtársaságiforma-váltás, egyesülés és szétválás (továbbiakban együtt: átalakulás)esetén.A gazdaságitársaság szétválása esetén a gazdasági társaság – tagjai (részvényesei)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] A szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék magán-nyugdíjpénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Kell-e időszakot váltani a vonatkozási időszak tekintetében az átlagkereset számításakor havidíjas és órabéres dolgozónál is a szokásos bérfizetési naptól eltérő időben történő kifizetés esetén? Pl.: Egy munkavállaló munkaviszonya 2006. április 24-én megszűnik. A munkavégzés alól 2006. március 11-étől van felmentve, a felmentési időre átlagkereset illeti meg. Az irányadó időszakban beszámítható jövedelem nincs, a havibére 70 000 forint. Mennyi az átlagkereset összege a március 11-étől március 31-éig, illetve az április 1-jétől április 24-éig tartó időszakra. Mi lesz az alapja az 5 hónapra járó végkielégítésnek? Egy órabéres dolgozó munkaviszonya 2006. április 3-án szűnik meg, a munkavégzés alól 2006. február 13-ától fel van mentve. Mi az irányadó időszak a február 13-ától február 28-áig, illetve a március 1-jétől 31-éig, és az április 1-3-ig terjedő időre? Mi lesz a 3 hónapra járó végkielégítés irányadó ideje?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkeresetre vonatkozó előírásokat az Mt. 152. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. Az átlagkereset-számításra amunkaviszonyban általában akkor kerül sor, ha a munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása a munkavállalónak átlagkereset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Jövedelem késedelmes kifizetése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 10. § (1) bekezdése alapján a jövedelemmegszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemélyvagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt amagánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony időtartamára vonatkozó előírásokat az Mt. 79.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében amunkaviszony – felek eltérő megállapodásának hiányában – határozatlan időre jönlétre. Határozott időre jön létre a munkaviszony, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történőcsatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedésszabályairól szóló 93/2004. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1)bekezdése értelmében a dán munkavállalók engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.
1
14
15
16
18