175 cikk rendezése:
111. cikk / 175 Munkáltatói igazolások kiadása
Kérdés: Hány napon belül kell kiadnia a volt munkáltatónak a munkáltatói igazolásokat?
112. cikk / 175 Passzív táppénz megítélése
Kérdés: Passzív táppénznek tekintendő-e a munkavállaló ellátása, ha a több mint 4 éve folyamatosan fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel május 31-én megszüntetik, de a dolgozó május 25-től már táppénzben részesül?
113. cikk / 175 Közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: Dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a közalkalmazott nem szüntetheti meg felmentéssel a munkaviszonyát, csak lemondással? A munkavállaló 2010. szeptember 16-tól előrehozott öregségi nyugellátásra lesz jogosult, 46 év elismert szolgálati idővel rendelkezik, jelenlegi munkáltatójánál 23 éve dolgozik. Felmentésre irányuló írásbeli kérelmére a munkáltató azt írta, hogy kérje nyugdíjazását.
114. cikk / 175 Munkáltatói jognyilatkozat átvétele
Kérdés: Milyen munkajogi következményei lehetnek a munkáltatói jognyilatkozat átvétele munkavállaló általi megtagadásának?
115. cikk / 175 Felszámolás alatt álló munkáltató kilépő dolgozójának szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, akinek 2002-ben kezdődött munkaviszonya 2010. május 30-án közös megegyezéssel meg fog szűnni, és második gyermekét 2010. május 6-ára várja? A munkavállaló GYES-en volt, amelyet felmondott, és 2009. december 1-jétől 2010. január 25-ig szabadságon, majd azt követően fizetés nélküli szabadságon van. A munkáltató 2009. október 1-jétől felszámolás alatt áll, nem tud munkát biztosítani a dolgozónak. Jár-e táppénz a részére abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság ideje alatt keresőképtelenné válik?
116. cikk / 175 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
117. cikk / 175 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
118. cikk / 175 Közalkalmazott felmentési ideje
Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
119. cikk / 175 GYES-en lévő munkavállaló jogai, kötelezettségei
Kérdés: Jár-e szabadság a fizetés nélküli szabadság első évére abban az esetben, ha egy kft. dolgozójának felesége 2007 augusztusában szült, 2009 májusától visszament dolgozni, és ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t, aki nem igényelt fizetés nélküli szabadságot, de augusztustól nem jár dolgozni, és ekkor jelentette be a helyzetet a munkáltatójának? Köteles-e munkát biztosítani számára a munkáltató abban az esetben, ha megszakítva a GYES-t, vissza kíván menni dolgozni? Mit tehet a munkáltató, ha nem tud munkát biztosítani a számára?
120. cikk / 175 Kilépő munkavállaló műszakvezetői pótléka
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.
