Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Magyar cég román megbízottjának romániai munkavégzése

Kérdés: 2007. január 1. után hogyan adózik az a román állampolgárságú magánszemély, aki egy magyar székhelyű közhasznú társaság tevékenysége érdekében Romániában végez tevékenységet megbízási jogviszonyban. A megbízott Magyarországon egyáltalán nem tartózkodik, E106-os nyomtatvánnyal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Románia uniós csatlakozása következtében állampolgáraira2007. január 1-jétől a közösségi jog erre vonatkozó általános szabályait[1408/71/EGK rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet]kell alkalmazni. Az 1408/71/EGK rendelet 14c. cikkének előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Közhasznú társaság szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságnak minősül-e, és kötelezett-e szakképzési hozzájárulás fizetésére egy közhasznú fokozattal rendelkező közhasznú társaság, amely vállalkozási és közhasznú tevékenységet is folytat, és ennek érdekében alkalmazottakat foglalkoztat?
Részlet a válaszából: […] Gazdasági társaságot azért hoznak létre az alapítók, hogynyereségre tegyenek szert. Ez a lényeges elem hiányzik a közhasznú társaságlétrehozásából. A közhasznú társaság nem régóta létező cégforma. Az, hogy nemtipikusan gazdasági társaság, következik abból is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] Az ún. minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 20. § (2) bekezdésekizárólag a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén írja elő, ígya tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő esetében ajárulékfizetési kötelezettség eldöntésénél más szempontokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] A járulékkedvezmény egy, a foglalkoztatás bővítése ésrugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX.tv. által idén bevezetett új állami támogatási forma, amely a mikro-, kis- ésközépvállalkozások, valamint a civil szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Egyéni és társas vállalkozás különadója

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vállalkozók különadó-fizetési kötelezettségére, és milyen okból került bevezetésre az új közteher?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés a költségvetés egyensúlyának javításaérdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésreképes adófizetők szolidaritására alapozva alkotta meg a 2006. évi LIX. tv.-t akülönadó- és járadékfizetési kötelezettségről.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében egy kissé messzebbrőlkell elindulnunk. Mindenekelőtt arra kell válasz adnunk, hogy egy adott társasvállalkozás tagja mikor minősül társas vállalkozónak. A Tbj-tv. 4. § d) pontjaértelmében a– a betéti társaság bel- és kültagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Közhasznú társaság szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie egy víz- és csatornaüzemeltetéssel foglalkozó közhasznú társaságnak?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az Szhj-tv. tételesen felsorolja, hogy mely formációkkapnak felmentést a szakképzési hozzájárulás fizetése alól. Ezek között – ajelzett tevékenységi körben – egyedül az 1995. évi LVII. tv. alapján működővízközműtársulat kerül megnevezésre, mint szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés atipikus jogviszony, amelyre az Mt.általános rendelkezéseitől eltérő szabályok vonatkoznak.Kölcsönzés esetén a munkáltatói oldalon két jogalany, akölcsönbe adó és kölcsön vevő munkáltató jelenik meg, illetve harmadikként akölcsön adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.
1
2