Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Megváltozott munkaképességű társas vállalkozó

Kérdés: Szakképesítéshez kötött tevékenység esetén figyelembe vehető a garantált bérminimum a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény maximumának számítása során?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 466. §-ának 6. pontja szerint a jogszabály alkalmazásában minimálbéren a Tbj-tv.-ben meghatározott minimálbért kell érteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s) pontja értelmében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes legkisebb munkabér, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől a 430/2016. Korm. rendelet alapján a minimálbér összege havibér alkalmazása esetén 127 500 forint (hetibér alkalmazása esetén 29?310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint). Ettől eltérően a legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszából: […] A 347/2014. Korm. rendelet tartalmazza a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (havibér: 105 000 forint, hetibér: 24 160 forint, napibér 4830 forint, órabér: 604 forint). Ettől eltérően a legalább középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ápolási díjban részesülő beltag

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a tagi jogviszonya után egy betéti társaság ápolási díjban részesülő beltagjának, vagy az ápolási díj főállásnak minősül? Lehet-e többes jogviszonyú vállalkozó az érintett beltag járulékfizetés nélkül? A társaságnak nincs alkalmazottja.
Részlet a válaszából: […]  A betéti társaság tagi jövedelemben nem részesülőbeltagjának az ápolási díj folyósításának időszaka alatt nem kell fizetnie azegyébként rá vonatkozóan kötelezően előírt nyugdíjjárulékot, illetveegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, de csak akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Evás bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei lesznek 2012-ben egy Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki a társaságból nem vesz ki jövedelmet, és rendelkezik heti 42 órás munkaviszonnyal? Mit kell megfizetnie a társaságnak a 37 százalékos egyszerűsített vállalkozási és az 1 százalékos iparűzési adón kívül?
Részlet a válaszából: […]  A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a biztosítotttársas vállalkozó a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztáritagság esetén tagdíjat), valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Beltag GYES-e

Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
Részlet a válaszából: […]  A gyermekgondozási segélyre bármelyik szülő jogosult, ígynincs semmi akadálya annak, hogy a tartósan beteg gyermekük után az édesanyahelyett a jövőben az édesapa részesüljön ebben az ellátásban. A Cst. 21. § (1)bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Ápolási díjban részesülő beltag közterhei

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a tagi jogviszonyában egy bt. ápolási díjban részesülő beltagjának? Amennyiben igen, lehet-e má­sod­­állásban a társaság beltagja, jövedelem felvétele nélkül? A társaságnak nincs alkalmazottja.
Részlet a válaszából: […]  A betéti társaság tagi jövedelemben nem részesülőbeltagjának az ápolási díj folyósításának időszaka alatt nem kell fizetnie azegyébként rá vonatkozóan kötelezően előírt nyugdíjjárulékot, illetveegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, de csak akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.
1
2