Béren kívüli juttatások

Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletében található adómentestermészetbeni juttatások – étkezés, üdülés, számítógép, internet, csekélyértékű ajándék stb. – adómentessége szempontjából közömbös, hogy a juttatásbanminden dolgozó, vagy csak a dolgozók egy csoportja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Milyen munkakör minősülhet készenléti jellegű munkakörnek, milyen speciális munkajogi rendelkezések kapcsolódnak a készenléti jellegű munkakörhöz?
Részlet a válaszából: […] 2007. július 1-jét megelőző időszakban az Mt. konkrétan akészenléti jellegű munkakör fogalmi elemeit nem határozta meg, a készenlétijellegű munkakör jellemzőit, tartalmi elemeit a jogalkalmazói, illetveítélkezési gyakorlat határozta meg. Készenléti jellegűnek volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Próbaidő

Kérdés: Milyen feltételei vannak a próbaidő kikötésének, milyen következményekkel jár, ha a próbaidő kikötése érvényes, illetve ha a próbaidő kikötése érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A próbaidőre vonatkozó előírásokat az Mt. 81. §-ában foglaltrendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszerződésben, a munkaviszonylétesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama 30 nap, kollektív szerződés, illetve afelek ennél rövidebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Munkarend átrendezése munkaszüneti napok miatt

Kérdés: Be kell-e tartani az 5/2-es munkarendben dolgozó munkáltatónál a munkaszüneti napok átrendezése miatti munkarendet? Ledolgoztathatja-e szombaton az átrendezéses napot a kormányrendeletben foglaltaktól eltérően a munkáltató? Melyik az erősebb szabály: az Mt. azon tézise, ami szerint a munkarendet egy héttel a munkavégzés előtt ki kell hirdetni, vagy a kormányrendelet?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató 5/2 munkarendben foglalkoztatottmunkavállalói esetén a munkaszüneti napok évenkénti változása miattiminiszteri, illetve kormányrendelet által előírt munkarend-változtatás nemjelenti az Mt. generális szabályának felülírását. A jogszabályi hierarchia ittis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Munkabér meghatározása külföldi fizetőeszközben

Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet euróban meghatározni és kifizetni forint helyett?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekértelmében az Mt. hatálya – ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően nemrendelkeznek – kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkáta Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá amelynél a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Munkavállalók állományban tartása

Kérdés: Építőipari vállalkozás tevékenységének időszakossága miatt a munkavállalókat fizetés nélküli szabadságra küldte. Kijelenteni nem akarja, mivel külföldi munkavállalókra nehéz munkavállalási engedélyt szerezni. Van-e egyéb módja, hogy állományban tartsa őket (pl. igazolatlan távollét)?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság kiadása iránt a munkáltató nemrendelkezhet, csak a munkavállaló kérelmére. Az Mt. szabályozza azokat azeseteket, hogy a munkáltató mikor és mennyi időre köteles a munkavállalókérésére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni (a tartós,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Műszakpótlék megállapítása

Kérdés: Hogyan kell fizetni a műszakpótlékot abban az esetben, ha egy két műszakban működő munkáltató esetén az első műszak 5.30-tól 14.00 óráig, a második műszak pedig 14.00 órától 22.30-ig tart? A munkaidő mindkét esetben tartalmaz 30 perc munkaközi szünetet is.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Utazásra fordított idő elszámolása

Kérdés: Beletartozik-e a munkaidőkeretbe az utazásra fordított idő, és hogyan kell elszámolni, ha a munkavállalók a fizetett ünnepen megkezdik az utazást?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az utazás a munkavállaló munkaidő-beosztásaszerinti munkaidőn kívül történik, nem munkaidő az utazási idő, azonban amunkavállalót erre az időre – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában– személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. Utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is azt tisztázzuk, hogymit tekintünk rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelemnek. Miért kell ajövedelmeket ilyen szempontból különválasztani?A táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Milyen jogszabályok alapján tarthatja vissza a munkáltató annak a munkavállalónak a havi 4000 forint értékű ebédjegyét, aki június végén és július elején egy-egy hetet betegszabadságon volt? A betegállomány miatt az ebédjegyet sem augusztusban, sem szeptemberben, sem októberben nem kapta meg a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak nincs étkezésihozzájárulás-fizetésikötelezettsége, hacsak nem tartozik olyan törvény – például a Ktv. – hatályaalá, amely azt számára kötelezően előírja. Ezért az étkezési jegy juttatására amunkáltató akkor köteles, és a munkavállaló azt akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.
1
14
15
16
28