Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló rendkívüli munkája

Kérdés: 12 vagy 20 óra túlórát kell-e elszámolni annak a havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint foglalkoztatott havibéres munkavállalónak az esetében, aki 2008. augusztus hónapban 180 órát dolgozott? A kötelező munkaidő 160 óra + 8 óra ünnep. A munkavállaló a 168 órára megkapja a havibérét, az ünnepnapon végzett munkáért pedig az arra járó bért.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (1) bekezdése értelmében a teljes munkaidőmértéke napi 8, heti 40 óra. A teljes munkaidő tartamát általában törvényhatározza meg, ezért szokásos törvényes munkaidőnek is nevezni.Az Mt. 118. § (1) bekezdése értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Rendkívüli munkavégzés megtagadása

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésének tekinteni a túlóra visszautasítását, és az okot adhat-e rendkívüli felmondásra, ill. maximum 20 százalékos alapbérmegvonásra? (A kollektív szerződés szerint lehetőség van rá.) Nem mond-e ez ellent az Mt.-nek? A túlóra elrendelése a ledolgozott 8 óra után történt. Mikor tekinthető szabályosnak a túlóra elrendelése?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó alapvető előírásokat azMt. 126-127. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkavállalómunkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felül teljesített munkavégzése,illetve az ügyelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettőleltérő megállapodás érvénytelen.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Munkavégzés felfüggesztése és eltiltás a munkavégzéstől

Kérdés: Mi a különbség a munkavégzéstől való eltiltás és a munkavégzés felfüggesztése között? A munkavédelmi felügyelet jegyzőkönyvében az egyik dolgozót eltiltotta, a másikat felfüggesztette. Milyen jogcímen kell ezt rögzíteni a bérprogramban, jár-e munkabér ezekre a napokra, hogyan kell szerepeltetni a jelenléti íven ezt a távollétet, illetve szüneteltetni kell-e az érintettek biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz összetett.Az Mvt. 84. § (1) bekezdése szerint a munkavédelmi hatóságfelügyelője jogosulta) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatbankötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmikövetelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Több műszakos munkarend

Kérdés: Mi minősül több műszakos munkarendnek, mely esetben, milyen összegű pótlékokat kell fizetni, és hogyan kell a dolgozókat tájékoztatni az irányadó munkaidőkeretről?
Részlet a válaszából: […] Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelésiideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonostevékenységüket;Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje

Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?
Részlet a válaszából: […] A napi pihenőidőre vonatkozó előírásokat az Mt. 123. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében a napi pihenőidő a munkavállalónapi munkavégzésének befejezése és a másnapi munkakezdése közötti egybefüggőidőtartam. A napi pihenőidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

GYED-en lévő munkavállaló 13. havi juttatása

Kérdés: Kifizethető-e a 13. havi juttatás egy jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak? A társaság kollektív szerződése alapján a 13. havi juttatás minden munkavállalónak jár, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. Nem veszíti-e el az ellátását ebben az esetben a kismama?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek otthonigondozása céljából; b) a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozásisegély folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletében található adómentestermészetbeni juttatások – étkezés, üdülés, számítógép, internet, csekélyértékű ajándék stb. – adómentessége szempontjából közömbös, hogy a juttatásbanminden dolgozó, vagy csak a dolgozók egy csoportja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Milyen munkakör minősülhet készenléti jellegű munkakörnek, milyen speciális munkajogi rendelkezések kapcsolódnak a készenléti jellegű munkakörhöz?
Részlet a válaszából: […] 2007. július 1-jét megelőző időszakban az Mt. konkrétan akészenléti jellegű munkakör fogalmi elemeit nem határozta meg, a készenlétijellegű munkakör jellemzőit, tartalmi elemeit a jogalkalmazói, illetveítélkezési gyakorlat határozta meg. Készenléti jellegűnek volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Próbaidő

Kérdés: Milyen feltételei vannak a próbaidő kikötésének, milyen következményekkel jár, ha a próbaidő kikötése érvényes, illetve ha a próbaidő kikötése érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A próbaidőre vonatkozó előírásokat az Mt. 81. §-ában foglaltrendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszerződésben, a munkaviszonylétesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama 30 nap, kollektív szerződés, illetve afelek ennél rövidebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.
1
13
14
15
28