1156 talált cikk a kivét kifejezésre

Kérdés: Otthoni munkavégzésnek minősül-e a GYES folyósítása szempontjából a távmunka? Beadhatja-e óvodába a gyermekét a távmunkát végző személy? Hol található erre válasz a jogszabályokban?

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?

Kérdés: Hogyan kell kiadni a szabadságot és a betegszabadságot azoknak a kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott kútfúróknak, akik munkaidő-beosztásuk szerint 7 napot dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben, majd 7 napot pihennek? A munkavállalók díjazása órabérben történik. Napi 12 órára, vagy 8 órára kell-e számfejteni a szabadság, illetve a betegszabadság idejére járó bért?

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.

Kérdés: Létrehozhat-e 2011. január 1-jétől vállalkozói jogviszonyt korábbi munkáltatójával az a munkavállaló, aki 2010 novemberétől korengedményes nyugdíjban részesül? Nem veszíti-e el a nyugdíját a vállalkozói tevékenység megkezdésével?

Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?

Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.

Kérdés: Kérheti-e a méltányossági nyugdíj újrafolyósítását az a személy, aki szolgálati idő szerzése előtt vált rokkanttá, és méltányossági alapon rokkantsági nyugdíjat kapott, amelyet orvosi felülvizsgálat eredménye miatt megszüntettek, mert rehabilitálhatóvá vált? Az egészségkárosodás mértéke jelenleg 50 százalékos, de nincs túl sok remény a foglalkoztatásra, és 2010. december 1-jétől semmilyen ellátást nem fog kapni.

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?