226 talált cikk a kiküldetés kifejezésre

Kérdés: Adható vagy kötelezően előírt juttatás-e a napidíj, illetve 6 órás kiküldetés esetén jár-e teljes napidíj? Egy munkáltató az eddigi gyakorlata szerint 6 óra kiküldetés után fél napra, 12 óra után 1 napra járó napidíjat fizetett.

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?

Kérdés: Kik kaphatják, és hol lehet igényelni a 2006. januártól érvényben lévő uniós taj-kártyát? Helyettesíti-e ez az E 102-es és az E 106-os nyomtatványt?

Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?

Kérdés: Köthet-e megbízási szerződést egy társasház a gondnoki teendőket ellátó magánszeméllyel, aki rendelkezik 36 órás munkaviszonynyal? Átminősíthetik-e utólag egy ellenőrzés kapcsán ezt munkaviszonnyá?

Kérdés: Milyen előírásokat kell alkalmaznia annak a Magyarországon bejegyzett kft.-nek, amelyik Svédországban családi házakat kíván építeni munkaviszonyban alkalmazott magyar munkavállalókkal? A dolgozók 2005-ben 3 hónapot, 2006-ban 10 hónapot tartózkodnának Svédországban. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Milyen igazolásokat kell megkérni abban az esetben, ha egy cég a munkaviszonyban álló dolgozóját Németországba küldi 2 éves kiküldetésre, ahová a dolgozó magával viszi a családját is, és a feleség a kinti tartózkodás alatt szül?

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?