226 talált cikk a kiküldetés kifejezésre

Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?

Kérdés: Hogyan kell Magyarországon elbírálni a biztosítási kötelezettségét, illetve milyen közterheket kell fizetni az után a szlovák állampolgárságú munkavállaló után, aki egy szlovák tulajdonosok által Magyarországon alapított kft. alkalmazottjaként dolgozik úgy, hogy naponta jár át Szlovákiából? A dolgozó feladata gépkocsivezetés és áruterítés. Magyarországon lakóhelye nincs, Szlovákiában mint mezőgazdasági termelő biztosított.

Kérdés: Kirendelheti-e dolgozóját az Mt. 106. §-a szerint egy társadalmi szervezet az általa alapított alapítványhoz?

Kérdés: Kinek kell elkészítenie a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató munkavállalójának nyilvántartásait, és ki tesz eleget a bevallási, befizetési kötelezettségnek, illetve ki képviselheti a munkáltatót az adóhatóság előtt?

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.

Kérdés: Beleszámít-e a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyban töltött szolgálati időbe a Romániában töltött 5 éves pedagógusi munkaviszony?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?

Kérdés: Egy alapítvány továbbképzésre küldi a dolgozóit. Az oktató cég a számláján feltünteti a tanfolyam alkalmával nyújtott étel és ital összegét is, azzal, hogy a természetbeni juttatás közterheit nem fizette meg a résztvevők után. Milyen közterheket kell az alapítványnak fizetni, illetve a dolgozótól levonni?

Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?